Cikkek
Az örök kérdés: cukor vagy mesterséges édesítő?
Milyen szempontokat kell mérlegelni a választáskor és hogyan vélekednek a szakértők a kérdésről? Cikkünkből kiderül!
A szacharin - az első mesterséges édesítőszer - véletlenül került felfedezésre, amikor Ira Remsen professzor 1879-ben a Johns Hopkins Egyetemen egy édes anyagot fedezett fel a kezén, miután a laboratóriumban különböző vegyszerekkel kísérletezett. A szacharin igen hamar rendkívül népszerűvé vált, főleg alacsony árának köszönhetően...
Az édesítőszerek története
A szacharin - az első mesterséges édesítőszer - véletlenül került felfedezésre, amikor Ira Remsen professzor 1879-ben a Johns Hopkins Egyetemen egy édes anyagot fedezett fel a kezén, miután a laboratóriumban különböző vegyszerekkel kísérletezett. A szacharin igen hamar rendkívül népszerűvé vált, főleg alacsony árának köszönhetően. Különösen a második világháború idején terjedt el a használata, amikor a valódi cukor hiánycikknek számított.
Napjainkban a mesterséges édesítőszerek központi szerepet játszanak a különböző diétás- és cukormentes ételek és italok egyre növekvő piacán. A már emlegetett szacharin több mint 200-szor édesebb, mint a cukor, de nulla kalóriát tartalmaz. Népszerűségük így már nemcsak alacsony áruknak, hanem az elhízás elleni küzdelemben való szerepüknek is köszönhető.
De kimondhatjuk-e, hogy az összes étrendi cukrot mesterséges édesítőszerekre kellene cserélni? Milyen más tényezőket érdemes még figyelembe venni? Az alábbi cikk 8 szakértő véleménye alapján született, arra a kérdésre keresve a választ, hogy jobbak-e a mesterséges édesítőszerek, mint a cukor?
Melyek a mesterséges édesítőszerek és hogyan működnek?
A mesterséges édesítőszerek a cukor édes ízét biztosítják energiabevitel nélkül. Legismertebb képviselőik a szacharin és az aszpartám. Annak ellenére, hogy a mesterséges édesítőszerek minimálisan vagy egyáltalán nem tartalmaznak kalóriát, hatással vannak a szervezetünkre. Reakcióba lépnek a szájban és a bélben található T1R-családba tartozó édes íz érző receptorokkal, amelyek metabolikus hatást fejthetnek ki. Továbbá kölcsönhatásba léphetnek a bél mikrobiomját alkotó baktériumokkal is. A különböző édesítőszerek azonban különbözhetnek a szervezetre gyakorolt hatásukban.
Van-e összefüggés a mesterséges édesítőszerek és a daganatok között?
Az a gondolat, hogy a mesterséges édesítőszerek rákkeltő hatásúak lehetnek, egy 1978-as tanulmányból származik, amely leírta, hogy a szacharinnal táplált patkányokban hólyagrák fejlődött ki. Azóta bebizonyosodott, hogy ez csak a patkányok esetében igaz, és a szacharin nem okoz daganatos elváltozást az emberben.
Nem csak a szacharin, hanem az FDA és az EU által jóváhagyott valamennyi mesterséges édesítőszer többszörös teszten esett át mind laboratóriumi állatokon, mind embereken. Ezen kutatások eredményei alapján az engedélyezett édesítőszerek egyike sem hozható összefüggésbe emelkedett daganat-kockázattal.
Segítenek-e a fogyásban mesterséges édesítőszerek?
A mesterséges édesítőszerek fő vonzereje abban rejlik, hogy helyettesíthetjük velük a cukrot, így csökkenthetjük a bevitt kalória mennyiségét. Számos evidencia igazolja, hogy a nagy mennyiségű cukorfogyasztás káros az egészségre. Különösen a cukros italok vezethetnek könnyen súlygyarapodáshoz, anyagcsere-betegségekhez, például 2-es típusú cukorbetegséghez. Logikusnak tűnhet, hogy egyszerűen a cukor fogyasztásunk energiamentes édesítőszerekre történő cseréje önmagában is fogyáshoz vezethet.
Számos tanulmány vizsgálta a kérdést, hogy a cukor mesterséges édesítőszerekkel történő helyettesítése vezet-e súlyvesztéshez. Egy 2018-as metaanalízis, amely 56 különböző tanulmány eredményeit ötvözte, arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb esetben a mesterséges édesítőszereket használó emberek nem vesztettek többet a súlyukból, mint a cukrot fogyasztók. Túlsúly vagy elhízás esetén azonban, a mesterséges édesítőszerekre történő váltás jelentősebb testsúly csökkenést hozott, mint cukor fogyasztás esetén.
Más metaanalízisek is megállapították, hogy összességében a cukorról édesítőszerekre való áttérés esetenként semleges, máskor pozitív hatással van a fogyásra. Az, hogy nincs egyértelmű összefüggés, a kérdés komplexitásából fakad:
1) Sokféle édesítőszer létezik, amelyek mindegyikének eltérő hatása lehet a fogyásra.
2) Az étrend egyéb változásai -az édesítőszerekre való átálláson felül- hozzáadódnak az édesítőszer hatásához, vagy csökkentik azt. Az étrend egészének ismerete azért fontos, mert bizonyos adatok szerint a mesterséges édesítőszerek más élelmiszerekkel történő együttes fogyasztása olyan kölcsönhatással járhat, amely az energia felszívódás megváltozásához vezet.
3) Valószínűsíthető, hogy az édesítőszer súlycsökkenésre gyakorolt hatása nagyban függ a személy kiindulási testsúlyától és étrendjétől. Ezt a következtetést az említett 2018-as metaanalízis tanulmányban írták le.
Az édesítőszerek fogyasztása ugyanakkor hatással van az élelmiszer-jutalmazási rendszerre, melyen keresztül hozzájárulhat az étvágy fokozásához, aktiválja az “élelmiszer-keresési” magatartást, valamint növelheti a cukor utáni vágyat. Ezen felül úgy tűnik, hogy a mesterséges édesítőszerek megváltoztatják a bél mikrobiomját is.
Konklúzió
Az alternatív édesítőszerek, különösen a üdítőitalok esetében, hasznosak lehetnek azoknak, akik fogyni szeretnének. Vigyázni kell azonban, mert vizsgálati eredmények azt sugallják, hogy ezek a termékek sem a legegészségesebb alternatívák, ami rendelkezésünkre áll. Bár a diétás üdítőital jobb lehet, mint a cukrozott, de a valóban egészséges ajánlott választás továbbra is a tiszta víz.