Cikkek
A mikrobiom-kutatás robbanásszerű fejlődése az orvostudomány új korszaka előtt nyitja meg az utat
Képzeljük el: A jövőben egy kis asztali gép képes lehet arra, hogy személyre szabott egészségügyi tervet készítsen, méghozzá annak figyelembevételével, hogy egy tökéletesen kiegyensúlyozott mikrobiomot alakítson ki és tartson fenn a bélben, a szájban és a bőrön, ezáltal pedig javítsa és fenntartsa az egészséget. A gép néhány minta alapján felméri a páciens teljes genetikai anyagát - az emberi és a mikrobiális DNS-t -, és a bioinformatika és mesterséges intelligencia segítségével az egészséges élet tökéletes receptjét adja ki, az étrendtől kezdve a táplálékkiegészítőkön át a gyógyszerekig és az életmóddal kapcsolatos tanácsokig.
Bár távolinak tűnhet, ez a vízió egyre nagyobb teret nyer tudományos körökben, hiszen a kutatók ma már döntő előrelépéseket tesznek a mikrobiom fontosságának és egészségben betöltött szerepének megértésében.
Miközben a tudósok a különböző mikrobiom-összetételek és azok jelentőségének felfedezésén és leírásán, valamint a mikrobióta és a betegségek közötti összetett összefüggések feltárásán fáradoznak, az mikrobiomot célzó fogyasztási cikkek iparága folyamatosan fejlődik.
Egyre inkább előtérbe kerül az olyan célzott termékek kifejlesztése, amelyek a mikrobiom erősítésén keresztül arra törekednek, hogy szerepet játsszanak a betegségek elleni védekezésben. Ilyenek például azok a fogkrémek, amelyek az egészséges száj mikrobiom kialakítását célozzák az íny egészségének javítása érdekében; vagy az olyan “mikrobiom-kímélő” fürdő- és bőrápolási termékek, amelyek pH-semlegesek; vagy akár az az ital, amely a száj mikrobiom kiegyensúlyozásával a lepedék akár 52 százalékát is eltávolítja.
Ezen termékek fejlesztésének elméleti háttere azokból a kutatásokból merít, amelyek szerint a változatos mikrobiommal rendelkező emberek számos betegségre kevésbé lehetnek hajlamosak. Minél nagyobb a mikrobák sokfélesége a beleinkben, annál több különböző génünk van, mely szélesebb körű a funkcionalitással jár együtt. Mindezekből következően, pedig egészségesebbek is leszünk az elmélet szerint.
Ezt a gondolatmenetet legutóbb egy COVID-19-es betegek körében végzett vizsgálatban támasztották alá. Azt találták ugyanis, hogy azok az emberek, akiknél ún. “long-COVID” alakult ki, jóval kevesebb mikrobafajjal rendelkeztek, mint azok, akiknél a vírusfertőzés hosszú távú hatásai nem alakultak ki. Ez lehet a legújabb bizonyítéka annak, hogy az egészséges mikrobiom kialakítása és fenntartása nemcsak kezelhetné, hanem esetleg meg is előzhetné a betegségek egy részét. Egy nagy akadályt azonban még le kell küzdenie a kutatóknak: fel kell tárniuk, hogy milyen is valójában az egészséges mikrobiom. Eddig ugyanis nem született erre vonatkozó konszenzus a tudósok körében.
Minden ember több tízezer mikrobatörzset hordoz magában, mely sejtjeink összességének legalább 50 százalékát teszi ki. Ehhez a komplexitáshoz hozzáadódik, hogy minden testrészünk - a bőrünktőll a vékonybélrendszerükig - más-más mikrobiommal rendelkezik, mely egy folyamatosan változó és fejlődő rendszer. Ugyanakkor minden ember immunrendszere másképp reagál ezekre a mikroorganizmusokra. Az immunrendszernek gondoskodnia kell arról, hogy ne támadja meg a biztonságos és az egészséghez nélkülözhetetlen mikrobákat, miközben fel kell ismernie azokat, amelyek potenciálisan károsak lehetnek. Ha ez a szabályozó rendszer nem megfelelően működik, az embereknél olyan betegségek alakulhatnak ki, mint az allergia, a reumás ízületi gyulladás vagy a szklerózis multiplex.
Ugyan jelenleg még csak a felszínt kapargatjuk a mikrobiom és az egészségünkben betöltött szerepének megértésében, de már most látjuk, hogy milyen rendkívüli lelkesedést vált ki tudományos körökben. A terület számos, ma még homályos területe ellenére a mikrobiomot célzó fogyasztási cikkek egy hosszú távú átalakulás és paradigmaváltás kezdetei a tudományos életben.
Jelen és jövő
A mai modern világra jellemző, hogy az embereket szinte “megfosztja” a bőséges és változatos mikrobiomtól - mindez leginkább a társadalmi-gazdasági spektrum alsó határán lévőket érinti. A dohányzástól kezdve a modern lakótömbökön, a zöldövezetek nélküli városokon át a feldolgozott élelmiszerekig, a császármetszéssel szülő anyákig, vagy a környezetszennyezéstől, a tisztítószereknek való túlzott kitettségig és az antibiotikumok túlzott használatáig - mindezek a tényezők az ember mikrobiomjának károsításához vezetnek, mutatnak rá a tudósok.
Mindezen problémák megoldása hosszú távú tervezést és összefogást igényel. Számos városok lépéseket tesz az olyan problémák megoldására, mint a környezetszennyezés és a zöldterületek növelése, valamint az orvosok körében is egyre inkább tudatosul az az álláspont, hogy ne írjanak elő indokolatlanul antibiotikumos kúrát pácienseiknek. A jövőbeni végső cél pedig az lenne, hogy az orvosok a lehető leggyorsabb segítséget kaphassák meg egy olyan asztali számítógép formájában, amely megvizsgálja nem csak a 22 000 emberi gént, hanem a mintegy 15 millió mikrobiális gént is, hogy mindezeket figyelembe vége, személyre szabott “életreceptet” adjon.