A magyarok táplálkozására igencsak jellemző köret a rizs és a burgonya különféle módokon elkészítve, de napjainkban már egyre szélesebb körben kezdenek elterjedni az alternatív gabonafélék is, mint például a köles emberi fogyasztásra szánt fajtái is.

A mikrobiomunk sok szálon összefonódik egészségünkkel. Ha kellően sokszínű és megfelelő összetételű, akkor baktériumaink a szervezetünkkel kiegyensúlyozott kapcsolatban, szimbiózisban élnek, sőt még védelmet is nyújtanak azáltal, hogy a tápanyagokért versengenek patogén mikroorganizmusokkal, illetve stimulálják immunrendszerünk.

Az Oncompass Medicine lett a győztese a DIGITALEUROPE versenyének, a díjat február 4-én, a Rák Világnapján vehette át Dr. Peták István, alapító tudományos igazgató.

Egy frissen publikált kutatás a baktériumok biológiai óráját vizsgálta. Lehetséges lenne, hogy a bennünk élő mikroorganizmus közösség működését sok más tényező (életmód, táplálkozás, genetika) mellet a napszakok váltakozása is befolyásolhatja?

Az ünnepi időszak során sokan elgondolkodhattak az étkezések és az alvás kapcsolatán. Arra azonban kevesen gondolunk, amire a japán Tsukubai Egyetem kutatói rávilágítottak nemrégiben publikált eredményeikkel, miszerint a diéta és a cirkadián ritmus kapcsolat fontos közvetítői a belekben velünk együtt élő mikrobák.
Az egereken végzett kutatás feltárta, hogy a bélbaktériumok képesek megváltoztatni fontos neurotranszmitterek, például a szerotonin előállításában szerepet játszó anyagcsere folyamatokat, ami a cirkadián ritmus megváltozásához vezet.

Ahogy haladunk a télbe, úgy a friss kínálat egyre szűkül a zöldségek és gyümölcsök terén. Ezért is érezhetjük azt, hogy nehezebb fedezni a napi bevitelt ezekből az élelmiszerekből, pedig ha tudatosan vásárolunk, akkor nem lehetetlen! Természetesen a boltok is igyekeznek minél szélesebb választékot biztosítani egész évben, de jobb az idényjellegűt választani. Habár a körte inkább az ősz kiemelt szereplője, de még most télen is lehet ízletes darabokat beszerezni.

Egy, a közelmúltban publikált tudományos közlemény eredményei alapján a magas cukortartalmú étrend egerekben növelte a vastagbélgyulladás, a gyulladásos bélbetegség (IBD) egy formájának kockázatát. A folyamat hátterében a belekben a baktériumflóra megváltozását írták le, amely közvetlenül a bélhámsejteket védő nyálkaréteg károsodását eredményezi.

Dr. Csiba László 2 rövid epizódban foglalja össze amit a fejfájásról és a migrénről tudni érdemes és hogy mikor érdemes orvoshoz fordulni és hogyan tudjuk az orvos munkáját segíteni.

Nemrégiben publikálták a San-Diegoi Egyetem kutatásának eredményét, mely rávilágít arra, hogy nem az számít, hogy mennyi D-vitamint juttatunk be a szervezetünkbe. Sokkal fontosabb, hogy az inaktív prekurzort - mely a vitamin szervezetben raktározott formája - milyen mértékben vagyunk képesek metabolizálni aktív D-vitaminná. Ebben a folyamatban pedig fontos szerep jut az egészséges bélflórának, ugyanis a mikrobiomok sokfélesége a D-vitamin aktív formájával szoros összefüggést mutat. A 25 000 fővel végzett klinikai vizsgálat részleteit legfrissebb bejegyzésünkben adjuk közre.

A cukorbetegség korunk egyik leggyakoribb krónikus anyagcsere betegsége. Szinte minden családban van a betegségben érintett személy. Ennek ellenére még mindig sokan veszik félvállról a betegséget, pedig az időben elkezdett életmódbeli változtatás, megfelelő kezeléssel párosítva javulást eredményezhet az életminőségben. Dr. Stella Péter, a MIND Klinika anyagcsere betegségekkel foglalkozó részlegének vezetője, a vele készült videósorozatban nagyon közérthetően és érdekesen beszél a betegség okairól, a társbetegségekről, a megelőzésről és a kezelési lehetőségekről.

Egy új kutatás eredményei szerint a szakmai protokollok szerint előírt migrénes kezelés mellett a jóga megkönnyítheti a migréntől szenvedők életét. A terápia kiegészítése a jógával hatékonyabb lehet, mint önmagában a gyógyszeres kezelés.

Egy frissen kiadott publikáció az agy és a gondolkodási funkciók folyamatos hanyatlásával kapcsolatos tünetcsoport, más néven demencia, és a bél mikrobiom kapcsolatára talált bizonyítékot. A kutatás a gyulladásos bélbetegségek (IBD) és a demencia előfordulását vizsgálta 45 év feletti populációban. Az eredmények szerint az IBD-s betegeknél a demencia esélyei jelentősen megemelkedtek, ebben a csoportban az emberek 5,5%-a esetén alakult ki a kognitív funkciók hanyatlása, amíg az egészséges kontrol populációban csupán 1,4%-ban. A demencia különböző klinikai manifesztációin belül, az Alzheimer-kór előfordulásának gyakorisága jelentősen megnövekedett a betegcsoportban.

A kiegyensúlyozott táplálkozás esetében nem lehet elégszer ismételni, hogy a változatosságra is hangsúlyt kell fektetni. A zöldségek és gyümölcsök tekintetében is érdemes minél több félét bevezetni a mindennapjainkba, hiszen mindegyikben más-más fontos vitamin, ásványianyag és rost féle a domináns, amelyek eltérő mértékben, de nélkülözhetetlenek a szervezetünk számára. Emellett törekedjünk arra, hogy kerüljük azokat a feldolgozott élelmiszereket, amelyeknek magas a hozzáadott cukor és só tartalma. Helyettük - lehetőségeinkhez mérten - válasszuk a természetes tápanyagokban gazdag élelmiszereket, ami sok esetben bélflóránk számára is kedvezőbb lehet.

Az alkoholizmus világszerte és Magyarországon is a leggyakoribb függőség, melyre azonban a tüneti kezelésen és pszichológiai támogatáson kívül nincs más terápiás lehetőség. Egy újonnan publikált kutatásban ugyanakkor leírták, hogy a székletátültetés rövid időre csökkenti az alkohol utáni vágyódást, ezzel megkönnyítve a leszokás folyamatát.

Az olajos magvak fogyasztásáról is fontos beszélni a kiegyensúlyozott táplálkozáson belül, hiszen ezek is értékes tápanyagokat tartalmaznak, de sokkal kevesebbszer esik róluk szó. A hazai ajánlás szerint az egészséges felnőttek számára hetente 2-3 alkalommal ajánlott fogyasztani kis maréknyi sótlan olajos magvakat, például diót, mogyorót, tökmagot.