Nem győzik a szakemberek hangsúlyozni, mennyire fontos a zöldség- és gyümölcsfogyasztás az egészséges életmód keretein belül. Ezek beillesztését nagyon sokszínűen lehet megoldani, és nem csak egy jó megoldás van.  Az egyszerűtől a nagyon bonyolultig sok lehetőség létezik, amit mindenki meg tud a saját szintjén, a saját egészségi állapotához mérten valósítani.  Például készíthetünk salátákat, rakott, vagy töltött zöldségeket, krémleveseket, rántott, párolt, grillezett zöldségeket, de sok féle zöldség tökéletes választás nyersen akár önmagában is. Mi most egy Buddha-tál ihlette zöldségtálat mutatunk be, annyi módosítással, hogy egy kis tejterméket is felhasználtunk.

A rákellenes immunterápia egy váratlan, új irányvonala lehet a tumorsejtekben található baktériumok felhasználhatósága. A Nature című tudományos lapban megjelent új tanulmányt a Weizmann Tudományos Intézet kutatói és munkatársaik publikálták. Felfedezték, hogy az immunrendszer észleli ezeket a baktériumokat, valamint bebizonyították, hogy képesek lehetnek az immunreakció kiváltására a tumor ellen. A tanulmány egyik jelentősége, hogy segíthet tisztázni az immunterápia és a bél mikrobiom közötti kapcsolatot, választ adva a korábbi kutatások eredményeire, miszerint a mikrobiom befolyásolja az immunterápia sikerességét.

A sportolók teljesítményorientált táplálkozása számos következménnyel jár, de arról keveset tudunk, hogy olyan maradandó sérüléseket okozhat a bélflórát alkotó baktériumok biodiverzitásában, amely egyrészt rövidtávon növelheti a sportsérülések kockázatát, hosszú távon pedig megnövekedett kardiovaszkuláris és daganatos kockázatot eredményezhet.

Kefir, kimchi, kombucha - a K betűs triumvirátus, ha úgy tetszik. Ezek közül az egyre divatosabbá váló élelmiszerek közül sokak számára talán csak az első ismerős, és legtöbbjük valószínűleg ezt sem fogyasztja rendszeresen. A szakértők szerint azonban érdemes lenne: az ilyen erjesztett, vagy -ahogy napjainkban egyre gyakrabban emlegetjük őket- fermentált ételek ugyanis jelentősen hozzájárulnak a bélrendszer, valamint az ott élő baktériumközösség megfelelő működéséhez.

A világban zajló események közepette sok kisgyermek (és nagy gyermek is!) várja a Húsvétot. Ez az időszak az édes élményeké, beleértve a csokoládét és a szűk körű családi összejöveteleket, igaz, a jelen járványhelyzetben csak azokkal, akikkel egy háztartásban élünk. Ugyanakkor ha az egészséget nem csak járványügyi szempontból szeretnénk megóvni, mi az, amit még megtehetünk?

A mozgásszegény életmód a COVID-19 járvány előtt is kiemelt népegészségügyi probléma volt. Az életmód programoknak mindig is fontos részét képezte a rendszeres testmozgás. Azonban a jelen járványhelyzetben az otthoni munkavégzéssel, online oktatással és a szabadidős sportolás lehetőségeinek korlátozásával még nagyobb hangsúlyt kap a rendszeres testmozgás beiktatása a mindennapjainkba. Egy, a közelmúltban publikált, az Egyesült Államokban végzett kutatás során arra a kérdésre keresték a választ, hogy a  testmozgás mennyiségén túl vajon mekkora szerepe van a sportolás intenzitásának egészségünk megőrzése tekintetében.

A kora tavasz egy átmeneti időszak, amikor még nincs jelen sok friss, érett zöldség és gyümölcs, de már megvan bennünk a motiváció, hogy a táplálkozásunkba minél több egészséges élelmiszert építsünk be. Amíg egy boltba belépve a kínálat nem azt tükrözi, amit elképzeltünk és még várnunk kell a napérlelte hazai, szezonális zöldségekre, addig is tudatosan válogathatunk a meglévő kínálatból, ami magába foglalja a friss, fagyasztott, és megfelelő körültekintéssel akár a konzerv zöldségeket és gyümölcsöket is.

A bélflóráról tudjuk, hogy a test szerves alkotóeleme, de jelentősége az emberi öregedésben még vizsgálatok tárgyát képezi. Az Institute for Systems Biology kutatóinak friss tanulmánya, mely a Nature Metabolism-ban került publikálásra, különféle mikrobiom-mintázatokat azonosított, amelyek egészséges vagy nem egészséges öregedési folyamatokkal társulnak. Ennek segítségével akár a várható élettartam is megjósolhatóvá válik az idősebb populációban.

A migrén több mint egymilliárd felnőttet érint világszerte, ezáltal a harmadik leggyakoribb betegség a világon. A migrén tünetei lehetnek a súlyos fejfájás mellett hányinger, hangulatváltozások, fény- és hangérzékenység, valamint a vizuális és hallási hallucinációk egyaránt. A migrénben szenvedő betegek gyakran számolnak be arról, hogy az időjárási és hormonális változások, az alvászavar, a stressz, egyes gyógyszerek, valamint bizonyos ételek vagy italok migrénes rohamokat válthatnak ki náluk. Mindeddig azonban még kevés tanulmány vizsgálta előbbi kiváltó tényezők azonnali hatásait.

A magyarok táplálkozására igencsak jellemző köret a rizs és a burgonya különféle módokon elkészítve, de napjainkban már egyre szélesebb körben kezdenek elterjedni az alternatív gabonafélék is, mint például a köles emberi fogyasztásra szánt fajtái is.

A mikrobiomunk sok szálon összefonódik egészségünkkel. Ha kellően sokszínű és megfelelő összetételű, akkor baktériumaink a szervezetünkkel kiegyensúlyozott kapcsolatban, szimbiózisban élnek, sőt még védelmet is nyújtanak azáltal, hogy a tápanyagokért versengenek patogén mikroorganizmusokkal, illetve stimulálják immunrendszerünk.

Az Oncompass Medicine lett a győztese a DIGITALEUROPE versenyének, a díjat február 4-én, a Rák Világnapján vehette át Dr. Peták István, alapító tudományos igazgató.

Egy frissen publikált kutatás a baktériumok biológiai óráját vizsgálta. Lehetséges lenne, hogy a bennünk élő mikroorganizmus közösség működését sok más tényező (életmód, táplálkozás, genetika) mellet a napszakok váltakozása is befolyásolhatja?

Az ünnepi időszak során sokan elgondolkodhattak az étkezések és az alvás kapcsolatán. Arra azonban kevesen gondolunk, amire a japán Tsukubai Egyetem kutatói rávilágítottak nemrégiben publikált eredményeikkel, miszerint a diéta és a cirkadián ritmus kapcsolat fontos közvetítői a belekben velünk együtt élő mikrobák.
Az egereken végzett kutatás feltárta, hogy a bélbaktériumok képesek megváltoztatni fontos neurotranszmitterek, például a szerotonin előállításában szerepet játszó anyagcsere folyamatokat, ami a cirkadián ritmus megváltozásához vezet.

Ahogy haladunk a télbe, úgy a friss kínálat egyre szűkül a zöldségek és gyümölcsök terén. Ezért is érezhetjük azt, hogy nehezebb fedezni a napi bevitelt ezekből az élelmiszerekből, pedig ha tudatosan vásárolunk, akkor nem lehetetlen! Természetesen a boltok is igyekeznek minél szélesebb választékot biztosítani egész évben, de jobb az idényjellegűt választani. Habár a körte inkább az ősz kiemelt szereplője, de még most télen is lehet ízletes darabokat beszerezni.

Egy, a közelmúltban publikált tudományos közlemény eredményei alapján a magas cukortartalmú étrend egerekben növelte a vastagbélgyulladás, a gyulladásos bélbetegség (IBD) egy formájának kockázatát. A folyamat hátterében a belekben a baktériumflóra megváltozását írták le, amely közvetlenül a bélhámsejteket védő nyálkaréteg károsodását eredményezi.

Dr. Csiba László 2 rövid epizódban foglalja össze amit a fejfájásról és a migrénről tudni érdemes és hogy mikor érdemes orvoshoz fordulni és hogyan tudjuk az orvos munkáját segíteni.

Nemrégiben publikálták a San-Diegoi Egyetem kutatásának eredményét, mely rávilágít arra, hogy nem az számít, hogy mennyi D-vitamint juttatunk be a szervezetünkbe. Sokkal fontosabb, hogy az inaktív prekurzort - mely a vitamin szervezetben raktározott formája - milyen mértékben vagyunk képesek metabolizálni aktív D-vitaminná. Ebben a folyamatban pedig fontos szerep jut az egészséges bélflórának, ugyanis a mikrobiomok sokfélesége a D-vitamin aktív formájával szoros összefüggést mutat. A 25 000 fővel végzett klinikai vizsgálat részleteit legfrissebb bejegyzésünkben adjuk közre.

A cukorbetegség korunk egyik leggyakoribb krónikus anyagcsere betegsége. Szinte minden családban van a betegségben érintett személy. Ennek ellenére még mindig sokan veszik félvállról a betegséget, pedig az időben elkezdett életmódbeli változtatás, megfelelő kezeléssel párosítva javulást eredményezhet az életminőségben. Dr. Stella Péter, a MIND Klinika anyagcsere betegségekkel foglalkozó részlegének vezetője, a vele készült videósorozatban nagyon közérthetően és érdekesen beszél a betegség okairól, a társbetegségekről, a megelőzésről és a kezelési lehetőségekről.

Egy új kutatás eredményei szerint a szakmai protokollok szerint előírt migrénes kezelés mellett a jóga megkönnyítheti a migréntől szenvedők életét. A terápia kiegészítése a jógával hatékonyabb lehet, mint önmagában a gyógyszeres kezelés.

Egy frissen kiadott publikáció az agy és a gondolkodási funkciók folyamatos hanyatlásával kapcsolatos tünetcsoport, más néven demencia, és a bél mikrobiom kapcsolatára talált bizonyítékot. A kutatás a gyulladásos bélbetegségek (IBD) és a demencia előfordulását vizsgálta 45 év feletti populációban. Az eredmények szerint az IBD-s betegeknél a demencia esélyei jelentősen megemelkedtek, ebben a csoportban az emberek 5,5%-a esetén alakult ki a kognitív funkciók hanyatlása, amíg az egészséges kontrol populációban csupán 1,4%-ban. A demencia különböző klinikai manifesztációin belül, az Alzheimer-kór előfordulásának gyakorisága jelentősen megnövekedett a betegcsoportban.

A kiegyensúlyozott táplálkozás esetében nem lehet elégszer ismételni, hogy a változatosságra is hangsúlyt kell fektetni. A zöldségek és gyümölcsök tekintetében is érdemes minél több félét bevezetni a mindennapjainkba, hiszen mindegyikben más-más fontos vitamin, ásványianyag és rost féle a domináns, amelyek eltérő mértékben, de nélkülözhetetlenek a szervezetünk számára. Emellett törekedjünk arra, hogy kerüljük azokat a feldolgozott élelmiszereket, amelyeknek magas a hozzáadott cukor és só tartalma. Helyettük - lehetőségeinkhez mérten - válasszuk a természetes tápanyagokban gazdag élelmiszereket, ami sok esetben bélflóránk számára is kedvezőbb lehet.

Az alkoholizmus világszerte és Magyarországon is a leggyakoribb függőség, melyre azonban a tüneti kezelésen és pszichológiai támogatáson kívül nincs más terápiás lehetőség. Egy újonnan publikált kutatásban ugyanakkor leírták, hogy a székletátültetés rövid időre csökkenti az alkohol utáni vágyódást, ezzel megkönnyítve a leszokás folyamatát.

Az olajos magvak fogyasztásáról is fontos beszélni a kiegyensúlyozott táplálkozáson belül, hiszen ezek is értékes tápanyagokat tartalmaznak, de sokkal kevesebbszer esik róluk szó. A hazai ajánlás szerint az egészséges felnőttek számára hetente 2-3 alkalommal ajánlott fogyasztani kis maréknyi sótlan olajos magvakat, például diót, mogyorót, tökmagot.