Az idős hölgy kínzó hasi panaszokból gyógyult meg alig több mint fél év alatt. IBS betegséggel küzdött! A változás történetét ő maga meséli el. Érdemes megnézni.
Dr. Pajkos Gábor az Oncompass Medicine orvosigazgatója és a MIND Klinika onkológusa mondja el mindazt a pár gondolatot amit érdemes tudni mielőtt valaki az onkológiai konzultációra jelentkezik.
Érdekes beszélgetés Dr. Gelley András és Dr. Schwab Richárddal: A bél-mikrobiom szerepe az alkoholos és a nem alkoholos zsírmáj kialakulásában, progressziójában.
Dia 34 évet töltött elviselhetetlen migrénes rohamok fogságában. A MIND Klinika fejfájás központjában Dr. Szatmári Szabolcs, neurológus végül diagnosztizálta a betegségét, megtalálta a migrénjét kiváltó okokat, és egyénre szabott kezelést alkalmazott nála. Diának azóta nem volt migrénje. Egyetlenegy se.
Dr. Rudas Gábor, MR szakterületünk vezetője és Dr. Schwab Richárd gasztroenterológus, belgyógyász arról beszélgetnek, hogy milyen előnyei vannak az MR vizsgálatnak, a kontrasztanyaggal végzett CT vagy épp az ultrahanggal szemben. Illetve beszámolnak egy post-covidos beteg esetéről, akinél a fél évvel korábban végzett teljes test MR vizsgálata segített a gyors diagnózis felállításában.
Továbbra is elterjedt az a nézet, miszerint a mérsékelt (napi egy-két ital) alkoholfogyasztás védő hatású lehet a szív-érrendszeri betegségek, köztük a stroke kialakulása ellen. Egy kínai tanulmány cáfolja ezt, sőt rámutat, hogy a stroke kockázata az alkoholfogyasztással növekedhet is.
Az vagy, amit megeszel – tartja a mondás, és egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszerünkben lezajló folyamatok nem csak az emésztésünkre korlátozódnak. A bél-agy tengely, ami az emésztőrendszer és a központi idegrendszer kapcsolatát jelenti, egyre ismertebb fogalom. Az idegrendszer hat a belekre, az emésztőenzimek termelésére, szenzoros működésére, ezzel párhuzamosan a bélrendszer hatással van olyan központi idegrendszeri funkciókra, mint a gondolkodás vagy a fájdalomérzékelés. Révész Anett dietetikussal, a MIND Klinika munkatársával beszélgettünk.
Egy frissen megjelent tanulmány összefüggést talált az alvás időtartama és a testzsír eloszlása között amerikai felnőttek körében.
Az elhízás népbetegségnek számít. Már 10 évvel ezelőtt is a felnőtt lakosságból 600 millióan voltak elhízottak, és ezek a számok folyamatosan nőnek.
Ez az állapot jelentős egészségügyi rizikóval jár. Például a stroke esetében is, hiszen túlsúly esetén 20%-kal, míg elhízásnál közel 60%-kal nagyobb a stroke rizikó!
Érdemes meghallgatni Dr. Jarecsny Tamás Neurológus rövid összefoglaló videóját, amelyben az elhízás és stroke kapcsolatáról beszél. Nagyon fontos téma!
Stop Stroke!
Az intrakraniális aneurizma, más néven agyi aneurizma, olyan agyi érrendszeri rendellenesség, amikor az agyi artéria vagy véna falának meggyengülése az ér helyi tágulását vagy kiboltosulását okozza. A legtöbb aneurizma kicsi, és megfelelő utánkövetéssel nem okoz problémát. Egy megrepedt agyi aneurizma azonban életveszélyes is lehet. Az alkoholfogyasztás korábbi vizsgálatok szerint az aneurizmás ún. subarachnoidalis vérzés egyik kockázati tényezője lehet. Ugyanakkor az eddig közölt tanulmányok leginkább kisebb eset-kontroll vagy kohorszvizsgálatok voltak és hiányoztak az alkoholfogyasztásra vonatkozó részletes prospektív elemzések. Kutatók egy csoportja épp ezért célul tűzte ki, hogy megvizsgálja a megrepedt aneurizmák és az alkoholfogyasztás, valamint annak mértéke és a teljes elhagyása közötti kapcsolatot.
A nem alkoholos zsírmáj járványszerű terjedése nem független az elhízás és metabolikus betegségek elmúlt évtizedekben tapasztalt szomorú térhódításától a fejlett világban. A mikrobiomkutatás új távlatokat nyitott a patomechanizmus megértésében és a progresszióval fenyegető formák felismerésében. Ebben kulcsszerepet játszik a bélflóra összetételének és funkciójának változásával járó gyulladás és az intesztinális barrier sérülése, amelyek célzott helyreállítása hozzájárulhat a betegség sikeres kezeléséhez és a progresszió megelőzéséhez. Érdekes módon, hasonló mechanizmusok vezérlik az alkoholos májkárosodás patogenezisét és a két betegségspektrum a korábbi elképzelésekkel ellentétben egy kontinuumot alkot. A betegség tünetei helyett a gondozási gyakorlat célja tehát az oki tényezők korrekciója: mindennek egyik fő eleme a célzott táplálásterápia, amelyben a fizikai aktivitás és egyéb életmód tényezőkön túl specifikus probiotikumok használata is szerepet kaphat. További klinikai vizsgálatok szükségesek a rutin klinikai gyakorlat számára pontos irányelvek meghatározásához.
KEYWORDS: microbiome, NAFLD, non-alcoholic fatty liver, intestinal barrier, PAMP, translocation, nutrition therapy, probiotics
Még a legharcedzettebb neurológus számára is megszokhatatlan és hihetetlenül felemelő élmény, amikor egy megbénultan érkező szélütéses beteg újra beszél és jár, mert sikerült megszüntetni az érelzáródását. Dr. Csiba László nagyon sokat tett a magyarországi stroke-ellátás megújítása érdekében, amellyel számtalan beteg életét mentették meg. Hosszú és gazdag pályafutása során látott mindent, ami emberi, tapasztalataiból két novelláskötet is született.
A humán mikrobiomra vonatkozó kutatás forradalmasítani látszik sok gyulladásos és anyagcsere-betegség kialakulásával kapcsolatos ismereteinket. Ennek klinikai jelentősége, hogy oki megelőzést tehet lehetővé a 2-es típusú diabetes kialakulása szempontjából nagy kockázati csoportba tartozó betegek eseté- ben. A kóroki szemlélet ugyanakkor a szövődmények szempontjából fontos társbetegségek azonosítása révén összeköti ezeknek a kezelését, és az életmódorvoslásnak minden eddiginél nagyobb teret biztosít. Ide tartozik az elhízás, a nem alkoholos zsírmáj, a hypertonia, az irritábilis bél szindróma egyes formái, illetve a perifériás neu- ropathiák. A közlemény célja a fenti kórállapotok kapcsolatának megvilágítása a humán mikrobiom kutatás legújabb eredményeinek fényében, a legfontosabb szakirodalmi referenciák felhasználásával. A személyre sza- bott prevenció, táplálásterápia, illetve kezeléstervezés vonatkozásában a patogenezis kulcsa a mikrobiom diver- zitása (fajgazdagsága), illetve ennek sérülései, az ennek nyomán kialakult patogén dysbiosisok formái és ennek mértéke, illetve elsősorban az intestinalis és egyéb biológiai barrierek állapota, ezek sérülései. Ma úgy tűnik, hogy a környezeti tényezők kóroki hatásának első számú mediátora a humán mikrobiom, és a fent említett be- tegségek kialakulásában az örökletes tényezőknek kisebb (5% alatti) szerepe van. Nagy felelősséget ró ez a gyó- gyító-megelőző orvoslásra annak minden szintjén, a háziorvosoktól az üzemorvosokon át a szakorvosi ellátás legkülönbözőbb szintjéig. A sok esetben „örökletesnek” gondolt családi betegséghalmozódás gyakran valójában megelőzhető, vagy korrigálható életmódtényezőkön keresztül járul hozzá e nagy népegészségügyi jelentőségű kórképek létrejöttéhez.
Kulcsszavak: elhízás, diabetes, hypertonia, zsírmáj, neuropathia, mikrobiom
A cukorfogyasztás növekedése szorosan összefügg az olyan anyagcsere-betegségek, mint az elhízás, a nem alkoholos zsírmájbetegség, az emelkedett vérzsír-szintek, a 2-es típusú cukorbetegség és a metabolikus szindróma ugrásszerű növekedésével a társadalomban. A szacharóz és a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup egyaránt közel azonos mennyiségű glükózból és fruktózból áll. Egyre több bizonyítékot találunk arra vonatkozóan, hogy ezek az édesítésre szolgáló termékek túlzott fogyasztása kedvez a cukorbevitellel összefüggő anyagcsere-betegségek kialakulásának.
Továbbra is tartja magát az a nézet, hogy a moderált mértékű alkoholfogyasztás akár egészségvédő hatással is bírhat; gondoljunk csak a vörösborokra és a méltán híres rezveratrolra. Bár szerencsére a lakosság egy része tisztában van a túlzott alkoholfogyasztás árnyoldalaival is, sokkoló eredmények születnek a nyugati társadalmakban e kérdést illetően: a legtöbb amerikai felnőtt ugyanis továbbra sincs tisztában azzal, hogy az alkohol évente több tízezer rákos megbetegedés okozója az Egyesült Államokban. Az Amerikai Rákkutató Intézet legutóbbi, a rákkockázattal kapcsolatos tudatossági felmérése megállapította, hogy ennek az ismeretnek a hiánya az amerikaiak csaknem felét érinti.
Az ablakos étkezés (intermittent fasting = IF) napjainkban igen nagy népszerűségnek örvendő étrendi irányzat. Alapja, hogy bizonyos ideig az étkezés kerülendő, mely időszak egy általában rövidebb intervallummal váltakozik. A táplálékmegvonás hossza 12 órától több napig terjedhet.
Tim Spector professzor, táplálkozási szakértő szerint sokan ugyan rövid távon fogyhatnak a kalóriabevitel korlátozásával, de majdnem mindenki "visszaugrik" az eredeti súlyához, sőt akár meg is haladják azt. Véleménye szerint a megközelítés - amelyet az NHS (Nemzeti Egészségügyi Szolgálat, Egyesült Királyság) a fogyás egyik módjaként támogat - egy "óriási álca", amely az embereket a kalóriákra összpontosítja, nem pedig az étkezés minőségére.
Három nagyszabású amerikai utánkövetéses vizsgálat eredményei szerint az egészséges életmód követése a gyulladásos bélbetegséges esetek 42,2-61,1%-át előzhette volna meg.