A genetikán túl: az életmódbeli tényezők módosítása új célpontja lehet a gyulladásos bélbetegségek megelőzési stratégiáinak

A Crohn-betegség (CD) és a colitis ulcerosa (UC) az ún. krónikus gyulladásos bélbetegségek (IBD) közé tartoznak. Becslések szerint a kórképek 3,1 millió felnőttet érintenek az Egyesült Államokban és további 1,3 milliót Európában. Világszerte jelenleg is növekszik az IBD előfordulása, különösen az újonnan iparosodott országokban. Az IBD jelentős társadalmi költségekkel jár: az USA-ban az egészségügyi ellátás becsült éves költsége a 23 000 USD/főt is elérheti. Így az IBD megelőzésére irányuló stratégiák jelentősen csökkenthetik a betegséggel kapcsolatos egészségügyi kiadásokat.

Mindeddig azonban nem ismertek olyan stratégiák, amelyekkel megelőzhető lenne az IBD kialakulása. Az egyik megközelítés az életmódbeli kockázati tényezők módosítására fókuszál. Korábbi megfigyeléses vizsgálatok valóban számos olyan tényezőt azonosítottak, amelyek összefüggésbe hozhatók az IBD-vel, de nem ismert, hogy ezek módosítása hatékony megelőzési stratégia lehet-e.

Egy friss tanulmányban kutatók egy csoportja a Nurses' Health Study (72 290 résztvevő), Nurses' Health Study II. (93 909 résztvevő) és Health Professionals Follow-up Study (41 871 résztvevő) nagyszabású amerikai utánkövetéses kohorszvizsgálatok eredményeit vette alapul. A vizsgálatokban a CD és az UC esetében megállapított életmódbeli kockázati tényezők alapján ún. módosított kockázati pontszámokat (MRS; 0-6), valamint az egészséges életmóddal kapcsolatos pontszámokat (HLS; 0-9) hoztak létre, amelyek az hivatalos amerikai ajánlásokból származnak. A populációnak tulajdonítható kockázatot (PAR) úgy számolták ki, hogy összehasonlították a CD és az UC előfordulását az alacsony kockázatú (CD-MRS≤1, UC-MRS≤2, HLS≥7) és a magas kockázatú csoportok között. Eredményeiket külsőleg, három európai tanulmányban is megerősítették.

A három nagy utánkövetéses amerikai vizsgálatban azt találták, hogy a módosítható életmódbeli tényezők jelentősen csökkenthetik az IBD terhét. Megállapították, hogy a CD és az UC esetek 43%-a megelőzhető lett volna az alacsony kockázatú életmódbeli tényezők fenntartásával, feltételezve az okozati összefüggés fennállását. Ezen túlmenően az amerikai egészséges életmódra vonatkozó ajánlások betartásával a CD-esetek 61%-a és az UC-esetek 42%-a megelőzhető lett volna. Ezek az eredmények a három európai tanulmányban is konzisztensek voltak. Ezen túlmenően feltárták az egyes életmódbeli tényezők kockázati szerepét is. Az alacsony rostbevitel okozta a legnagyobb populációnak tulajdonítható kockázatot (PAR-t) a CD kialakulásában (27,9%), amelyet a korábbi vagy jelenlegi dohányzás (14,4%) és az alacsony fizikai aktivitás (12,9%) követett. Az alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztás járult hozzá a legnagyobb PAR-hoz az UC esetében (20,1%), amelyet a korábbi dohányzás (18,0%) és az alacsony omega-3:omega-6 zsírsav-beviteli arány (11,0%) követett. Összehasonlításképpen, az IBD családi előfordulása 12,2%-os PAR-t jelentett a CD esetében és 8,8%-os PAR-t az UC esetében.

Ezek az adatok tehát arra utalnak, hogy az egészséges életmód betartása megelőzheti a CD és az UC esetek egy részét. Sőt úgy tűnik, hogy több UC-esetet lehetett volna megelőzni az egészséges életmód betartásával (42%-56%), mint az UC-MRS-pontszámok alapján értékelt "hagyományos" UC-kockázati tényezők elkerülésével (21%-44%). Így az egészséges életmódra vonatkozó jelenlegi iránymutatások, amelyek az Egyesült Államokban elsősorban a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatának csökkentésére szolgálnak, további előnyökkel járhatnak más immunmediált betegségek, például az IBD megelőzésében

Fontos kiemelni, hogy az eredmények egyik legfontosabb feltételezése, hogy az életmódbeli tényezők és az IBD kialakulása közötti kapcsolat ok-okozati összefüggés. Bár ez még nem bizonyított, több eredmény is alátámasztja a környezeti és életmódbeli tényezők kritikus szerepét az IBD kialakulásában. Először is a genetikai tényezők az IBD teljes varianciájának kevesebb, mint 15%-át teszik ki. Másodszor, az IBD magas előfordulási gyakorisága az iparosodott társadalmakban és az esetek ugrásszerű növekedése a fejlődő országokban szintén arra utal, hogy az étrend és a környezet nyugatiasodása befolyásolja a betegség kialakulását. Végül, az itt vizsgált étrendi és életmódbeli tényezőket a szisztémás gyulladással, a mikrobiális egyensúly felborulásával és a bél áteresztőképességével is összefüggésbe hozták, ami valószínűsíti az okozati összefüggést. Így bár eddig az IBD családi előfordulása volt a betegségek egyetlen és legerősebb kockázati tényezője, a vizsgált tanulmányok alapján a környezeti tényezők együttes hatása az IBD kialakulására valószínűleg nagyobb.

Bár jelenleg nem ismertek konkrét betegségmegelőzési stratégiák a CD és az UC esetében, az étrend és az életmód módosítása megváltoztathatja a betegség kialakulásához szükséges immunológiai és mikrobiológiai környezetet, és ezért fontos szerepet játszhat az IBD megelőzésében. Ez különösen fontos lehet a magas kockázatú csoportok, például az IBD-s betegek elsőfokú rokonai számára, akiknek becslések szerint 2-17%-os a kockázata a betegség kialakulásának életük során.

Forrás:

Lopes EW, Chan SSM, Song M, et al Lifestyle factors for the prevention of inflammatory bowel disease Gut Published Online First: 06 December 2022. doi: 10.1136/gutjnl-2022-328174

https://gut.bmj.com/content/early/2022/11/28/gutjnl-2022-328174