Cikkek
A tüdőben lévő baktériumok segíthetnek a tüdőrák kezelésében és diagnosztizálásában?
Korábbi tudományos álláspont szerint az egészséges tüdőszövet steril, mikrobamentes környezet. A molekuláris diagnosztika fejlődése azonban rámutatott arra, hogy ez nem így van. A legújabb kutatások szerint a tüdőben élő baktériumok, gombák és vírusok közössége - az úgynevezett tüdőmikrobiom - számos légzőszervi betegséggel áll kapcsolatban. Ezek közé a betegségek közé tartozik a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az asztma és a cisztás fibrózis is. Ezenkívül a bél, a száj és a tüdő mikrobiomja is kölcsönhatásba léphetnek egymással, mely vezethet akár tüdőbetegség kialakulásához is.
A Sanghaji Orvostudományi Egyetem kutatói a Precision Oncology című szakmai folyóiratban publikálták eredményeiket. Kutatásuk a mikrobiom és a tüdőrák kialakulásának összefüggéseit vizsgálata, illetve hogy mindez hogyan segítheti a jövőben a betegség diagnosztizálását és annak kezelését.
Egy nagy tanulmányban tovább vizsgálták, és kimutatták, hogy a tüdő mikrobiomja potenciális előrejelző biomarker lehet a tüdőrák kezelésének kimenetelére. Mindez segíthet a betegeknek és a klinikusoknak a megalapozott döntések meghozatalában, de a hipotézis teszteléséhez még szigorú vizsgálatok szükségesek.
Kapcsolódó mikrobiom közösségek
A kutatók úgy vélik, hogy a tüdőben, a szájban és a bélben élő mikrobák közösségei kölcsönhatásban vannak egymással. Ez a kapcsolat létrejöhet a légzési és emésztési folyamatokon keresztül, vagy közvetve, a véráramban lévő immunfaktorokon és anyagcsere-termékeken keresztül. A vizsgálatok szerint ezek a kommunikációs módok lehetővé tehetik, hogy a "káros" bélmikrobák szerepet játsszanak a tüdőbetegségekben, például a COPD-ben, az asztmában, a cisztás fibrózisban és a tüdőrákban. Egy 2018-as tanulmány is leírta, hogy a tüdőrákban szenvedő emberek tüdejében több szájüregi baktérium volt, mint a kontrollcsoport tagjainak esetében. A tanulmány szerzői a baktériumok jelenlétét a rákos jelátviteli útvonalak fokozott aktivitásával hozzák összefüggésbe.
Az, hogy ezek a kölcsönhatások pontosan miként működnek, továbbra is tudományos kérdés. Jelen áttekintés szerzői szerint, az emberi mikrobióta - különösen a bélmikrobióta - és a tüdőrák közötti kapcsolat megértése, új lehetőséget nyithat a tüdőrák diagnosztizálásában és kezelésében. A lehetséges kezelések - amelyek közé tartoznak a probiotikumok, a speciális étrendek és az egészséges személyekből származó székletmikrobióta-átültetések - azonban még nagyon korai stádiumban vannak.
A szerzők továbbá megjegyzik, hogy a tüdőből történő közvetlen mintavétel technikai és etikai kihívásokkal jár. Nem ez a helyzet a bélmikrobióta esetében, melyet viszonylag könnyen lehet székletminták segítségével vizsgálni. Emiatt a tüdő mikrobiótájára fókuszáló legtöbb tanulmány orrváladékra, nyálra, köpetre és egy olyan diagnosztikai tesztre támaszkodik, amely a tüdő egy kis részén keresztüli folyadék átöblítését jelenti, melynek tudományos neve bronchoalveoláris mosás.
Lehetséges mechanizmusok
A szerzők többféle mechanizmust feltételeznek, amelyeken keresztül a baktériumok hatással lehetnek a tüdőrák kialakulására.
Az egyik, hogy a tüdő nyálkahártyájának sérülése felboríthatja a mikrobák egyensúlyát, és gyulladást idézhet elő, ami idővel rákhoz vezethet. Ezt régebbi, egereken végzett kutatások is leírták. Egy másik elmélet szerint a baktériumok által termelt toxinok vagy metabolitok közvetlenül károsíthatják az emberi DNS-t.
A kutatók szerint a felfedezésekben felbecsülhetetlen potenciál rejlik a tüdőrák különböző kezelési módszereinek, köztük a sugárkezelésnek, a kemoterápiának, a műtétnek és az immunterápiának a javításában. Például a probiotikumok vagy a székletmikrobióta-átültetés optimalizálhatná a bélmikrobiótát a kemoterápia hatékonyságának fokozása és a mellékhatások minimalizálása érdekében.
Vannak arra utaló jelek is, hogy a bélmikrobiom állapota segít előrevetíteni az immunterápia eredményességét.
Egy 2019-es vizsgálatban azok a résztvevők, akiknek bélmikrobiomjában a baktériumfajok nagyobb változatosságban voltak jelen, jobban reagáltak az előrehaladott tüdőrák egyik típusának immunterápiájára.Ezzel szemben egy 2017-es tanulmány szerint az antibiotikumok nagymértékben csökkentették az immunterápia hatékonyságát.
A kutatók rámutatnak, hogy még sok további vizsgálatra és klinikai kísérletre lesz szükség annak megállapításához, hogy a bélmikrobióta modulálása javíthatja-e a tüdőrák kezelésének hatékonyságát.