Migrén
Migrén és a bél-agy tengely összefüggései: a bél mikrobiom szerepe
Kevesen tudják, hogy az 50 év alatti populációban a migrén a leggyakoribb munkaképtelenséget eredményező betegség. Ennek is köszönhető, hogy igen kiterjedt kutatások folynak a migrén hátterében álló folyamatok megértése céljából. Jó hír, hogy mára több részlet, így a bél-agy tengely szerepe is világossá vált, ami segíthet mind a gyógyítás mind a megelőzés terén.
A bél-agy tengely az emésztőrendszer és a központi idegrendszer kétirányú funkcionális kapcsolata. Az idegrendszer hat a belek motitására, emésztőenzimek termelésére, szenzoros működésére, ezzel párhuzamosan a bélrendszer hatással van központi idegrendszeri funkciókra, mint gondolkodás, viselkedés, fájdalomérzékelés. Egy közelmúltban publikált áttekintő tanulmány a bél-agy tengely és a migrén kapcsolatát vizsgálta.
Amint a tanulmány leírja, a bél-agy tengely számos úton képes hatni a migrén kialakulására: ilyenek a táplálék összetevők, a bél mikrobiom, gyulladásos mediátorok, neuropeptidek, stressz horomonk.
A mikrobiom jelentőségét vizsgálva megérthetjük, hogy milyen szerepet játszik a stressz - a mikrobiom összetétel megváltoztatásán keresztül - a migrén kialakulásában. Stressz hatására az agyalapi mirigy-mellékvese tengely aktiválódása révén stresszhormonok szabadulnak fel, melyek közvetlen hatással vannak a mikrobiom összetételére, azt megváltoztatva a bél barrier áteresztőképességének növekedését eredményezik. Ugyanakkor ez a kapcsolat a másik irányban is működik, dysbiosis és bél-permeábilitás növekedés esetén aktiválódik az agyalapi mirigy.
A mikrobiom egyensúly változása (dysbiosis) valamint a bélfal áteresztőképességének növekedése következtében bakteriális eredetű termékek (LPS) szívódnak fel, mely gyulladásos mediátorok termelődését váltja ki. Utóbbiak széleskörű hatásaik révén számtalan folyamatot indítanak el, így többek között stimulálódnak a trigeminus fájdalomérző válaszok, ami ismerten a migrén kialakulásának első lépése. Másrészt, ezzel párhuzamosan aktiválódik az agyalapi mirigy – mellékvesekéreg tengely, mely stesszhormonok termelésén keresztül növeli a gyulladásos bélbetegségek kialakulásának kockázatát.
Régóta ismert, hogy a baktériumok által termelt rövid szénláncú zsírsavak központi szerepet játszanak a bél barrier integritásának fenntartásában. Azt is tudjuk, hogy a rövid szénláncú zsírsavak termelését elsősorban a növényi rostbevitellel és probiotikumokkal lehet növelni. Ugyanakkor legújabb eredmények feltárták, hogy az egészséges bélflóra által termelt rövid szénláncú zsírsavak az idegrendszerre is hatással vannak, neuroprotektív jelleggel. Többek között gátolják olyan gyulladásos mediátorok termelését, melyek a bakteriáls LPS hatására termelődnek, és így szerepet játszanak a migrén kialakulásában.
A bél-agy tengely és a migrén kapcsolatára mutat rá emésztőrendszeri betegségek és migrén összefüggése is. Több emésztőrendszeri betegség esetén leírták, hogy esetükben nagyobb arányban jelentkezik társbetegségként migrén, így pl. H.pylori fertőzés, irritábilis bél szindróma, vagy coeliakia esetén. Irritábilis bél szindróma esetén 40-80%-százalékkal nő a migrén kialakulásának esélye. A betegségek összekapcsolódásának mechanizmusa még nem teljesen ismert, de azt már egészen biztosan tudjuk, hogy a mikrobiom eltérései, és a következményes gyulladásos folyamatok szerepet játszanak mindkét betegség patomechanizmusában.
A kutatók ugyancsak rávilágítanak, hogy nem véletlen, hogy a probiotikumok egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak migrén kezelésében. Ezek a készítmények a migrénes fejfájás enyhítését több különböző úton érik el, így fokozzák rövid szénláncú zsírsavak termelését, javítják a bélfal integritását, csökkentik gyulladásos mediátorok szintjét. Több klinikai kutatás, köztük egy kettős vak, randomizált kontrollált vizsgálat is igazolta, hogy probiotikumnak köszönhetően szignifikánsan csökkent a migrénes fejfájások száma és intenzitása. Diétás tényezők vizsgálata során pedig mind az alacsony szénhidráttartalmú, mind az alacsony zsírtartalmú étrend kedvező hatását leírták ugyanúgy, mint a testsúlycsökkentés pozitív hatásait.
Az itt leírt folyamatok feltárják a kapcsolatot ismert trigger tényező, a stressz és a migrén között, és azt is megmutatják, hogy a kapcsolat fontos eleme a bél mikrobiom. A felfedezés jelentősége óriási, hiszen egyrészt rámutat a diéta és az életmód szerepére, melyek önmagukban is hatással vannak a bél mikrobiomra. Ezáltal megérthetjük, mi az oka, hogy egyesek hajlamosak a migrén kialakulására, mások nem. Másrészt, ezek a felismerések szerepet kapnak migrén terápia terén, hiszen ezen az úton be tudunk avatkozni, segítve a bél-agy tengely működésének helyreállítását, így megelőzve a migrén kialakulását.
Forrás: https://thejournalofheadacheandpain.biomedcentral.com/articles/10.1186/s10194-020-1078-9