168 óra EGÉSZSÉG-ÜGY különkiadása. Innováció a magánellátásban

Az emberiségnek vannak nagy álmai, amelyek megvalósításához eszközökre van szükség, jégcsákányra, repülőre, űrhajóra, és manapság szinte mindenütt számítógépre, szoftverekre. Innovatív vállalkozásokra volt szükség az orvosok nyakában függő fonendoszkóp létrehozásához csakúgy, mint a mai CT-berendezések megalkotásához. A legújabb diagnosztikai és terápiás módszerek alkalmazását sokszor az azokat fejlesztő orvosi vállalkozások maguk vezetik be, ilyenkor az a versenyelőnyük, hogy olyan technológiát ajánlhatnak, amely máshol még nem elérhető. Az egészségügyi vállalkozásokkal és vállalkozókkal kapcsolatos sztereotípiákkal szemben a privát egészségügy számos intézményében már Magyarországon is megjelent a csúcstechnológia. Amikor a szakemberek nem „gebinezni” mennek, és nem „maszekolnak”, hanem tudatosan választják olyan szegmensét az ellátásnak, amely annyira új, hogy az állami tulajdonban lévő ellátórendszerben még nem elérhető. Itthon a magánegészségügy általában még a várólisták megkerülését, az emelt szintű kényelmi szolgáltatásokat jelenti. Pedig valójában itt van az orvostechnológiai innováció ideális terepe is.

Peták István diákkora óta hisz benne: a rák legyőzhető. Ösztöndíjasként kutatott Németországban és az Egyesült Államokban, 2002-ben Magyary Zoltán-ösztöndíjjal tért haza, aztán a Semmelweis Egyetem I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének, majd 2010-től a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet, MTA Patobiokémiai munkacsoportjának lett a tudományos főmunkatársa. A Magyar Biotechnológiai Szövetség tudományos és bioetikai szakbizottságának elnöke. Kutatóorvosként huszonöt éve foglalkozik a daganatellenes gyógyszerek hatásosságát meghatározó molekuláris okokkal.

A BETEGEKNEK JOGUK VAN AHHOZ, HOGY A TUDOMÁNY MAI ÁLLÁSA SZERINTI LEGJOBB ELLÁTÁST KAPJÁK. TEHÁT NEMCSAK A MÉG ELÉGSÉGESET, HANEM A MA ELÉRHETŐ LEGJOBBAT.

Peták István és Schwab Richárd lapunknak elmondta: nagyon hamar rájöttek, hogy ugyanazt az értékrendet vallják. Egy az Egyesült Államokban, Philadelphiában tartott konferencián fogalmazták meg először angolul a hitvallásukat: „Patients deserve the benefi t of today’s science.” Úgy is fordíthatjuk: a betegeknek joguk van ahhoz, hogy a tudomány mai állása szerinti legjobb ellátást kapják. Tehát nemcsak a még elégségeset, hanem a ma elérhető legjobbat. Valójában az ezek segítségével a rákos betegek a számukra legmegfelelőbb, személyre szabott, célzott terápiát kaphassák. Legújabb fejlesztésük a Realtime Oncology Treatment Calculator, egy olyan mesterséges intelligencián alapuló orvosi eszköz, amely 1200 hatóanyagot tud rangsorolni, és 24 ezer orvosi szabály alapján tudja kiválasztani a legindokoltabb kezelést.

– A kezdetektől az volt a célunk, hogy a daganatos betegség molekuláris okainak feltárása alapján, személyre szabottan győzzük le a rákot, ehhez pedig eszközökre volt szükségünk. Dr. Kéri György Széchenyi-díjas biokémikus, kutatóprofesszor mellett nőttünk fel, ő a jelátviteli terápia nemzetközi hírű tudósa volt – magyarázza Peták István. A kutatóorvos látta, hogy egyetemi mentora arra volt kíváncsi, melyik génhiba okozza a daganatot, ehhez pedig a célzott gyógyszereket a vállalkozásában fejlesztette ki. Innen jött az ötlet: ha lesznek célzott gyógyszerek, akkor kellenek diagnosztikai módszerek is, amelyekkel ezek célpontjait, a génhibákat minden egyes daganatos beteg esetében ki tudják mutatni. – A génhibák azonosításához eszközre volt szükségünk, amit egy startup vállalkozással tudtunk mi is kifejleszteni – mondja a kutató. Először azt kellett megoldaniuk, hogy a betegekből származó biopsziás mintákból megbízható pontossággal sikerüljön kimutatni a génhibákat. Az következő áttörés a sokgénes szekvenálás, tehát a DNS-alkotóelemek sorrendjének meghatározása volt 2008-ban, amit az elsők között alkalmaztak a világon a genetikai gyógyszercélpontok kimutatására. Legfrissebb, egy hónappal ezelőtt egy nemzetközi tudományos konferencián bemutatott eredményük, hogy a daganatos gyermekek szövetmintáiban 95 százalékban le tudták olvasni mind a 25 ezer emberi gén szekvenciáját. Azaz ma már teljes „molekuláris röntgent” tudnak készíteni.

Amikor látták, hogy a következő feladat a hatalmas adatmennyiség feldolgozása lesz, azt tűzték maguk elé, hogy a mesterséges intelligenciát a precíziós onkológia szolgálatába állítják. Ezek óriási lépések, ráadásul a kutatók célja ebben az esetben nem csak az volt, hogy a nevükhöz minél több szakmai publikáció kötődjön. Kulcskérdés az is, hogy a fejlesztésnek a gyógyításban is azonnal hasznát lássák.

– Amikor Amerikában, a St. Jude Children’s Research Hospitalban a daganatos gyerekekkel ebédeltem, folyamatosan kérdeztek, hogy állok a kutatásaimmal, hiszen nekik személy szerint is fontos volt. Éreztem, hogy értük csinálom. És persze a vállalkozásban folyó munkában benne van az állandó verseny is – meséli Peták István doktor. Olyasmit akartak nyújtani, amit máshol nem kapna meg a beteg. Manapság az intézményükbe már rendszeresen mennek a fi atal kutatók PhD-fokozattal, sőt a pályájuk csúcsán lévő, a nagydoktori disszertációt író kutatók is. – Megkérdeztem őket, hogy miért? Tudja, mi volt a válasz? Itt olyan dolgot csinálhatnak, aminek azonnal látják az eredményét, a hasznosulását, és ez inspirálja őket – teszi hozzá Peták István.

Az agyi ereket érintő betegségek gyógyítása érdekében a kardiológiához hasonlóan óriási lépéseket tettek a szövődmények kivédése, a megfelelő és hosszú távú jó életminőség biztosításának érdekében. – Az öregedő társadalmakban a memóriazavarok, az Alzheimer-, a Parkinson-kór soha nem látott mértékben terjed, és legyünk őszinték: a többi orvostudományi terület sikere, beleértve az onkológiát, oda vezet, hogy a pácienseink megérik azt a kort, amikor a memóriazavarok, a demencia kerül előtérbe – részletezi a professzor. Ezeknek a korai felismerése és megelőzése adhat reményt a betegségek leküzdésében.

A Parkinson-kór esetében már komoly kutatási eredmények bizonyítják, hogy jelentős részben a béltraktusban kialakuló kóros fehérjéktől indul a betegség. Sok adat mutat arra, hogy az Alzheimer-kór kialakulásában is szerepet játszhat a gyomorbél traktus, de ennek a gyakorlati konzekvenciáit még nem ismerjük pontosan, ez intenzív kutatás tárgya. Sem a kutatás, sem a gyógyítás szempontjából nem megkerülhető a képalkotó diagnosztika további fejlődése. Tíz évvel ezelőtt a pácienseknek harminc percet kellett a szűk, kattogó MR mágnesben tölteniük, ami sokuknál súlyos klausztrofóbiás félelmeket okozott. Mára megváltozott a vizsgálatok kényelmi felszereltsége: vizsgálat közben akár zenét hallgathat, vagy rövid fi lmet is nézhet, ami egyrészt csökkenti a vizsgálattal járó stresszt, másrészt stimulálhatóvá tesz az agyi területeket a hang- és vizuális ingerekkel. Az agyi területekből érkező jeleket a csúcsszámítógépekkel öszszekötött MR készülék értékeli. – Egy ilyen módon elvégzett rutinvizsgálat mindössze 10-15 perc, ami egyrészt több beteg vizsgálatát teszi lehetővé, másrészt sokkal részletgazdagabb képet, nagyobb felbontást, illetve az említett funkcionális vizsgálatok révén teljesen új dimenziót nyit – mondja egyik fő kutatási területétől Mechtler László professzor, akinek buffalói klinikáján naponta 1200 beteget látnak el. Az intézményben a fájdalmakkal küzdő pácienseknek is nyújtanak megoldást.

– Magyarországon még kevés a tapasztalat a fájdalomcsillapítás legújabb vegyülete, az orvosi marihuána alkalmazásáról – sajnálkozik a professzor. Mint kifejti, a marihuánára utaló elnevezés megtévesztő, mert a vadkenderből nyerhető vegyületek sokaságából vegytisztaságú, semmilyen függőséget nem okozó gyulladás-, illetve fájdalomcsillapító hatású vegyület nyerhető, az úgynevezett cannabidiol (CBD). A fájdalomcsillapításra használt opiátok viszont világszerte rengeteg problémát okoznak, a tudomány súlyosan túlbecsülte a szintetikus opiátok biztonságát. A CBD jelentősen csökkentheti ennek igényét, a dózist, javíthatja az életminőséget. A professzor így összegez: – Az amerikai intézetem az USA-ban a legnagyobb klinikai centrum, több mint tízezer beteget gondozunk, és ezt a tapasztalatot és tudást, illetve az előttünk álló klinikai fejlesztő munkát szeretném hazahozni.

Schwab Richárdot is mindig az izgatta, hogy a klasszikus protokollok mellé újat hozzon a gyógyításba. A Kelen Kórházhoz tartozó DiaVitas laboratórium vezetőjeként a szervezetünkben élő mikrobák működésének hatásait kutatja. Egy felnőtt bélrendszere két kilogrammnyi mikroorganizmusnak ad otthont, amelyek jelentős szerepet játszhatnak az egészség megőrzésében csakúgy, mint a betegségek kialakulásában.

– A személyre szabott orvoslás egyik úttörő területe ma a szervezetünkben élő mikrobák összességének, a mikrobiomnak a kutatása. Úgy léptünk át a 21. századba, hogy a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű betegségeket gyakran csak tünetek alapján gyógyítjuk, a sok genetikai szlogen és tengernyi drága, biológiai gyógyszer ellenére – mondja Schwab doktor. A cukorbetegség kezelését a vércukorszint alapján monitorozzuk, a magas vérnyomás esetén Hgmm-ben adjuk meg a célértéket, az Alzheimer-kórra sem specifi kus gyógyszerünk, de még praktikusan használható korai diagnosztikai tesztünk sincs. Sokkal többet kellene foglalkoznunk a tünetek okával, amely feltűnően gyakran vezethető vissza arra, hogy felborul a szervezetünkben élő mikrobák kedvező aránya. Ahogy a nyombélfekély esetében is, a savcsökkentés csak tüneti megoldás, az ok a Helicobacter pylori-fertőzés, a hosszú távú megoldás pedig ennek kezelése. Kettes típusú diabétesz és inzulinrezisztencia esetén is úgy tűnik, hogy az emelkedett vércukorszint már csak a jéghegy csúcsa, a folyamat évekkel, néha évtizedekkel hamarabb kezdődik a bélben, ami a helytelen táplálkozás és életmód következménye. Nem csoda, ha az ok megszüntetése nélkül, csak a vércukorszint alapján kezelt betegeknél is megjelenhetnek a betegség késői szövődményei. Hasonló a helyzet a magas vérnyomásos betegek jelentős részénél is. A bélfl óra károsodásán túl a bélfal átjárhatóságának változása is oka lehet a kialakult betegségeknek. Schwab doktor jó híre viszont az, hogy ennek helyreállítása a többség esetében gyógyulással kecsegtet.

Kun. J. Viktória