A 168 óra EGÉSZSÉG-ÜGY különkiadása. A mikrobiom – az orvoslás új távlata
A 168 óra EGÉSZSÉG-ÜGY különkiadása november 4-én jelent meg. A magyarországi egészségügy és magánegészségügy helyzeytét járja körül sok cikken keresztül. Intézetünkkel kapcsolatosan is találhatnak benne cikket az érdeklődők. Azok kedvéért akik nem figyeltek fel a kiadványra vagy nem jutottak hozzá, most elérhetővé tesszük a tartalmat, mivel máshol nem elérhető online formában. Kellemes olvasást kívánunk:
Harc a kalóriákkal és a kóros baktériumokkal
A mikrobiom, a szervezetünkben élő mikroorganizmusok összességének kutatása új fejezetet nyitott a gyógyító munkában. Dr. Schwab Richárd kutató gasztroenterológus szerint az egészségre gyakorolt hatása nemcsak attól függ, hogy aktuálisan mit fogyasztunk, hanem az életmódunk „lenyomataként” velünk élő baktériumok összetételétől is. Az nemcsak közvetlenül, hanem közvetett módon is befolyásolja az egészségi állapotunkat. Megannyi betegség kulcsa, viszont az egyensúlyt helyreállítva megannyi betegségtől meg is szabadulhatunk.
A 20. század olyan forradalmat hozott az orvostudományban,hogy hajlamosak vagyunk elsiklani afelett, hogy
a precíziós,személyre szabott gyógyászat mindennapjait még ma is meghatározzák a tüneti gyógymódok.
A legnagyobb népegészségügyijelentőségű megbetegedések pontos okát gyakran nem tudjuk,és ha sejtjük is,
a kezelés jellemzően nem az ok megszüntetésére irányul.
Ma már tudjuk, hogy az elhízás és az úgynevezett kettes típusú cukorbetegség hátterében az esetek döntőrészében a szervezetünk inzulintermelésével van probléma. A kezelés mégsem az okra, hanem az annak következtében fellépő magas vércukorszintre fókuszál – magyarázza Schwab Richárd. Csak Magyarországon mintegy egymillió érintett beteg van, akiknek egy része nem is tud a problémáról. Jellemzően későn kerülnek
az ellátórendszer célkeresztjébe, magaséhomi vércukor, magas vérnyomás, illetve rosszabb esetben már ezek szövődményei miatt, stroke, koszorúér-bántalmak, keringési problémák miatt kerül sor a szakorvosi ellátásukra. A bélflóra sérülésének jelentősége ma már tudományosan egyértelműen igazolást nyert. A helytelen életmód,
a táplálkozási szokások, a dohányzás, az alkoholfogyasztás kóroki szerepe ezekben ismert volt, de a kóroktani kapcsolat, az ok-okozati összefüggés hiányzott.
Minden bizonnyal a 21. század genetikai forradalmának egyik legnagyobb hatású projektje volt a Humán Mikrobiom Projekt, amelynek keretében több száz önkéntes baktériumflóráját azonosították hét testtájon.
Ezt a „normál” csoportot mód volt összehasonlítani több betegségcsoport azonosított eltéréseivel, és jellegzetes különbségeket találtak. Kiderült, hogy bizonyos, a bélflórát alkotó baktériumfajok tipikus zsírsavakat termelnek, és ezek szintje szorosan összefügg a diabetes kialakulásának kockázatával. Mi több, megtalálták a sejteken belül azt a receptort, amelyhez ezek a zsírsavak kötődni tudnak. Feltérképezték azt a biokémiai jelátviteli utat is, amely a sejten belül egy bizonyos fehérjén keresztül az inzulinhatást blokkolni tudja. Itt vált igazán izgalmassá a tudományos „detektívjáték”’, miután ez a bizonyos mTOR fehérje az egyik legrégebben ismert antidiabetikus hatóanyag sejten belül már régóta ismert receptora. A kör tehát bezárult. A bélben szénhidrátban gazdag táplálkozás révén elszaporodó baktériumok az anyagot, a propionátot termelik, amely felfüggeszti az inzulinhatást, ami egyre több inzulin termelésére serkenti a hasnyálmirigyet, amely ezt a rezisztenciát áttörve biztosítani tudja a cukoranyagcsere egyensúlyát. Csakhogy a hasnyálmirigyből a májba jutó egyre több inzulin a májban is zsírraktározást, illetve testszerte elhízást okoz, hosszú távon pedig a hasnyálmirigy kimerülését okozza. Az elhízás és az inzulinrezisztencia elleni küzdelem így a kalóriák ellen folytatott háború mellett kiegészült a kóros baktériumok elleni harccal, ami nemcsak jobb eredményeket, de ezek fenntarthatóságát is biztosítja – magyarázta lapunknak Schwab Richárd. Ennek a folyamatnak a feltérképezése is része a mikrobiom-diagnosztikának, amely ma egyre inkább a klinikai gyakorlat részévé válik: megismerhetjük a bélflóra sérülésének jellegét és mértékét is. Sok esetben nem egyszerű túlszaporodás áll a háttérben, hanem a normál flóra sokszínűségének durva csökkenése: a belekben lakozó 5-6 ezer faj akár 50-70 százaléka eltűnik. A folyamat minél korábbi felismerése és kezelése a megelőzés legfontosabb fegyvere. A pontos sérülés ismeretében felkutathatók az okok, és megtervezhető a regeneráció, amely a lehető legkevesebb állandó gyógyszeres kezelés mellett az egészséges egyensúly helyreállítását teszi lehetővé.
Kun. J. Viktória