Percután galván elektrolízis kezelés

Percután galván elektrolízis kezelés Gymna Acure készülékkel

Az ultrahang (UH) vezérelt percután galván elektrolízis (PGE) egy olyan minimálisan invazív kezelés, amelyben nagyon vékony tűn keresztül, ultrahangirányítással kis erősségű egyenáramot (galvánáramot) juttatnak közvetlenül a kóros ín- szalagszakaszhoz a - Gymna Acure 250 - készülék segítségével. Ez a módszer főként krónikus régóta fennálló, túlterheléses ínpanaszok esetén jön szóba, amikor a konzervatív terápiák (pihenés, gyógytorna, fizikoterápia, injekciók) csak részleges vagy átmeneti javulást hoztak.

• Akut tendinitis esetén az ín fájdalmasan gyulladt, duzzadt, a panaszok általában néhány hét alatt, pihenés és megfelelő kezelés mellett rendeződnek.
• Krónikus tendinosisnál már nem klasszikus gyulladás, hanem tartós mikrosérülések, rostszakadások, kóros hegesedés, „elöregedett”, rendezetlen ínrostszerkezet jellemző; ez az állapot hónapokévek alatt alakul ki, és sokszor nehezen múló, terhelésre állandóan visszatérő fájdalmat okoz.
  

• Túlterheléses sportártalmak esetén, amikor fájdalom jelentkezik ínak, szalagok eredésénél vagy tapadásánál (pl. teniszkönyök, golfkönyök, ugrótérd, futótérd, sarkantyú, dobóváll, Achilles-ín panaszok).
• Olyan ínártalmaknál (tendinopátiák, tendinitis), tapadási problémáknál (enthesitis, insertiopathia), amelyek hetek-hónapok óta fennállnak, és más kezelésekre csak részben vagy átmenetileg reagáltak.
• Gyakori sportolók esetén, de szabadidős mozgás mellett, illetve tartós fizikai terheléssel járó munkánál is előfordulhatnal az ilyen jellegű panaszok.
  

• Galvánáramnak a folyamatos, egyenletes irányban áramló egyenáramot nevezzük, amelyet régóta használnak a gyógyászatban fájdalomcsillapításra, gyulladáscsökkentésre és a vérkeringés javítására. A szövetekben helyi ionmozgást, enyhe kémiai hatást, értágulatot és anyagcserefokozódást idéz elő.
• Elektrolízisnek azt a folyamatot hívjuk, amikor az elektromos áram ionokra bontja a környező folyadékot/szövetközti állományt, ezzel mikroszkopikus szinten „megbontja” a kórosan átépült szövetet, és egy kontrollált, gyógyulásra késztető ingerreakciót indít el.
• Percután (bőrön keresztüli) galván elektrolízis során mindez egy vékony tűelektróda végén, célzottan az érintett ínrészben történik, így a hatás a problémás területre összpontosul, a környező ép szövetek megkímélése mellett.
  

• A percután galván elektrolízis célja, hogy a kórosan átépült ínterületet „újraindítsa”: a mikrosérüléseken keresztül kontrollált, kisfokú helyi szöveti reakciót idéz elő, amelyre a szervezet a gyógyulás irányába ható, szöveti újjáépüléssel válaszol, segítve az egészséges, rendezett rostszerkezet kialakulását. 
• Fájdalom csökkentése: a terhelésre jelentkező, mindennapi aktivitást (járás, lépcsőzés, emelés, sport) korlátozó fájdalom fokozatos enyhülése.
• Funkció javítása: az ín erejének, terhelhetőségének növelése, a merevség és reggeli indítási fájdalom mérséklése.
• Lefőbb cél, hogy visszatérhessen a megszokott mozgásformáihoz, sportjához.
• Gyógyszerigény csökkenése: a terápia hosszabb távon segíthet abban, hogy kevesebb fájdalomcsillapítóra, gyulladáscsökkentőre legyen szükség.

Fontos kiemelni, hogy ez nem „azonnali csodakezelés”: a szervezetnek időre van szüksége a szöveti átépüléshez, így a javulás fokozatos, több hét-hónap alatt válik tartóssá. A terápia nélkülözhetetlen része a gyógytorna és a terhelés megfelelő, kontrollált visszavezetése.

• Előkészítés: az orvossal átbeszéli a kórelőzményt, korábbi kezeléseket, ellenjavallatokat (pl. véralvadásgátló, pacemaker, súlyos általános betegség). Az orvos ultrahanggal pontosan megkeresi a kóros ínterületet, A kezelendő területet fertőtlenítik, szükség esetén helyi érzéstelenítést is alkalmaznak.
• Tű bevezetése ultrahangirányítással: egy nagyon vékony (akupunktúráshoz hasonló) tűt vezetnek a bőrön át közvetlenül a problémás ínrészbe, miközben folyamatos ultrahangképen ellenőrzik a tű helyzetét. Ez rövid, általában elviselhető kellemetlenséggel jár, hasonló egy injekcióhoz.
• Galvánáram alkalmazása: a tű a „pozitív” vagy „negatív” pólusú elektróda szerepét tölti be, a kezelő készülék meghatározott ideig kis erősségű egyenáramot ad le. A beteg ilyenkor enyhe nyomást, feszülést, bizsergést, esetleg rövid ideig tartó, szúró jellegű fájdalmat érezhet, szükség esetén az áramerősség a beteg visszajelzése alapján folyamatosan szabályozható.
• Kezelés hossza: egy terület kezelése általában 2 percig tart (a teljes rendelőben töltött idő dokumentációval együtt kb. 20 perc). A beavatkozás után a tű eltávolítása csak rövid, minimális vérzéssel jár, hasonlóan egy injekcióhoz. A szúrás helyét sterilen fedjük 24 órán keresztül, ennek letelte után érheti víz a kezelés helyét.

A kezelés után az érintett rész átmenetileg érzékenyebb, enyhén duzzadt, melegebb lehet, de ez a reakció a beindult gyógyulási folyamat része, és általában 24–72 órán belül fokozatosan csökken.

• Kezelésszám: a legtöbb esetben 3–6 alkalom szükséges. Nem régóta fennálló panaszok esetén akár kevesebb; krónikus, régóta fennálló panaszoknál akár több is, de ezt mindig egyénre szabottan, kontrollvizsgálatok alapján határozza meg a kezelőorvos.
• Ismétlési időköz: a kezelések között általában 1–3 hét szünetet tartanak, hogy a szöveteknek legyen ideje reagálni és átépülni; a konkrét időközt az ín állapota, a panaszok változása és a beteg terhelése alapján módosítják.
• Kísérő kezelések: a percután galván elektrolízist rendszerint célzott gyógytornával, (excentrikus izomerősítéssel), lágyrészmobilizációval és szükség szerint egyéb fizikoterápiás eljárásokkal kombinálják. A gyógytorna a hosszú távú eredmény egyik kulcsa.
• Terhelés: a beavatkozás utáni 24–48 órában javasolt a célzott terület kímélése, majd fokozatos, kontrollált terhelés visszavezetése a gyógytornász/kezelőorvos utasításai szerint. Erős, hirtelen, „ugrás” jellegű terhelések (pl. intenzív futással, irányváltással, ugrással járó sportok) kerülendők a kúra elején.
• Ha a panaszok kifejezetten régóta fennállnak vagy több területet érintenek, szükség lehet kiegészítő kivizsgálásra (pl. „reuma labor”, góckutatásra fogászat, gégészet, nőgyógyászat/urológia irányában), mert háttérben álló gócok lassíthatják a gyógyulást.
• A sportterhelés (technika, eszköz, edzésmennyiség) módosítása edző, gyógytornász, orvos együttműködésével segít a kiújulás megelőzésében.
  

• Átmeneti fájdalomfokozódás, helyi bevérzés, kisebb vérömleny. Nagyon ritkán helyi fertőzés kialakulhat.
• A beavatkozás napján a kezelt terület hűthető (nem közvetlen jég a bőrre, hanem textilen keresztül), a túlzott melegítés, szauna kerülendő.
• Véralvadásgátlót szedő betegnél, pacemakerrel élőknél, bizonyos általános betegségekben a módszer nem, vagy csak fokozott óvatossággal alkalmazható, ezért nagyon fontos a részletes orvosi előzetes kikérdezés.
• Ha a panaszok régóta fennállnak vagy több ízületet érintenek, szükség lehet kiegészítő kivizsgálásra (pl. „reuma labor”, góckutatás fogászat, gégészet, nőgyógyászat/urológia irányában), mert háttérben álló gócok lassíthatják a gyógyulást.

A módszerről, annak pontos indikációjáról és ellenjavallatairól minden esetben a kezelőorvos ad személyre szabott tájékoztatást, és közösen döntenek a beteggel a kezelés megkezdéséről.