A következő egészségügyi krízis - a hosszú COVID

Hány ember érintett?

Egy, a világjárvány első 13 hónapjában kórházból elbocsátott 2320 COVID-beteget vizsgáló brit tanulmány szerint egy évvel a megfertőződés után kevesebb mint az érintettek fele gyógyult meg teljesen. A nőknél 33%-kal nagyobb valószínűséggel jelentkeztek elhúzódó tünetek.

Mindeközben egyre több "hosszú távú beteg” esik ki a szociális biztonsági háló résein, különösen akkor, ha túlságosan betegek ahhoz, hogy dolgozzanak, de nem eléggé, hogy rokkantnak nyilvánítsák őket. Egyre több az arra vonatkozó bizonyíték, hogy ez az állapot növeli a súlyos, nem COVID-os egészségügyi következmények, például a szívroham, a stroke, a cukorbetegség és az agy zsugorodásának kockázatát is. Ami még rosszabb, hogy a hosszú COVID még mindig annyira új és ismeretlen, hogy a betegek a szükséges orvosi segítség nélkül maradnak.

Mik a tünetek?

A hosszú COVID nem egyetlen konkrét betegség, hanem a COVID-fertőzés által kiváltott számos különböző típusú rendellenesség. A betegség szerteágazó jellege csak egyike azoknak a komplexitásoknak, amelyeket a kutatók még csak most kezdenek feltárni, miközben azt is próbálják megérteni, hogy miért alakul ki néhány embernél többszörös krónikus tünet egy gyakran enyhe fertőzés után.

A hosszú COVID-tünetek közé tartozik az „brain-fog” és a tompultságtól kezdve a szervi károsodás, a mellkasi és ízületi fájdalmak, a szaglás és ízérzékelés elvesztése, a köhögés, a fejfájás, a gyomor- és bélrendszeri, valamint szívproblémák is.

Hogyan diagnosztizálják? 

A hosszú COVID diagnózisára jelenleg nincs egységes protokoll. Az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint, a megerősített vagy feltételezett COVID-fertőzést követően legalább két hónapig tartó olyan tartós tünetekkel írható el, amelyeket nem lehet más diagnózissal magyarázni.

Ki van fokozott kockázatnak kitéve? 

Az Infectious Diseases című szaklapban megjelent tanulmány szerint a nők gyakrabban tapasztalják a hosszú COVID tüneteit, mint a férfiak. Bizonyos autoantitestek jelenléte, valamint a 2-es típusú cukorbetegség vagy az általában szunnyadó Epstein-Barr-vírus reaktiválódása szerepet játszhat  a hosszú COVID nagyobb eséllyel történő kialakulásában - derült ki a Cell című orvosi folyóiratban idén megjelent tanulmányból. Ugyanakkor a beoltott felnőttek körülbelül 41%-kal kisebb valószínűséggel számoltak be elhúzódó COVID-tünetekről mint a nem beoltottak, jelentette az Egyesült Királyságból származó tanulmány.

A köhögés, a tartós zihálás és a légszomj nem olyan gyakori a gyermekeknél, úgy tűnik, hogy náluk több a gyomor- és bélrendszeri tünet, valamint a nem specifikus szédülés megjelenése.

Mi okozza? 

A hosszú COVID mögött meghúzódó mechanizmusokról több elmélet is létezik, például az érrendszer vagy az idegrendszer működési zavara, vagy a vírus tartós szaporodása a szervezetben. Az Egyesült Államokban több, folyamatban lévő tanulmány is vizsgálja a hosszú COVID-pácienseket, tüneteik okait és a hatékony terápiás lehetőségeket.

Mi lehet a megoldás?

A kezelés gyakran leginkább próbálkozásokra, valamint a tünetek kezelésére szorítkozik. Több tanulmány is azt sugallja, hogy a testmozgás fokozatos növelése a fizikoterápia révén segíthet a tünetek enyhítésében, bár nyitott kérdés, hogy milyen mértékben ajánlott mindez, mivel a testmozgás sok betegnél jelentősen súlyosbítja a problémákat. Számos olyan ígéretes gyógyszer is van, amelyek azonban több vizsgálatot igényelnek; például az antihisztaminok. Fontos megjegyezni, hogy a kezelésekkel kapcsolatos kutatások még mindig a kezdeti stádiumban vannak. Egy terápia, amely az egyik betegnél ígéretesnek bizonyulhat, egy másiknál káros is lehet.

Mivel még mindig nem tudjuk, hogy valójában mennyire elterjedt a hosszú COVID, mi okozza, és milyen kezelések fognak végül működni egy adott betegnél, továbbra is hosszú út áll előttünk a probléma hatékony megoldásáig.

Forrás: 
https://www.axios.com/2022/05/07/long-covid-next-health-crisis?utm_source=newsletter&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter_axiosdeepdives&stream=top