A mentális egészségünk és a mikrobiom kapcsolata

Értsük meg először, hogy mi is az a bél-agy tengely, és miért nevezik a bélrendszert a „második agyunknak”?

A velünk élő milliónyi bélbaktérium számos különböző vírus-, gomba és baktériumfajhoz tartoznak. A bélbaktériumok összességét nevezzük a bélmikrobiomnak. Ha ennek a lakóközösségnek az összetétele felborul valami miatt, avagy diszbiózis lép fel, akkor a gyomor-bél traktusban sérülések alakulnak ki. Ezek a kis sérülések eredményezik  a „leaky gut”, vagyis béláteresztő szindrómát, melynek következtésben a szervezetben olyan anyagok kerülnek visszaszívásra, amelyek esetlegesen nem szükségesek, gyulladást idéznek elő, vagy épp ellenkezőleg, olyan anyagok kerülnek ki a szervezetből amelyek hasznosak lennének, így szervezet egyensúlya felbomlik.

Tehát, ha gyomor-bél traktus nem egészséges, és a mikrobiom összetétele felborul, az felboríthatja nemcsak a szomatikus egészséget, de sokszor hatással van az érzelmi kiegyensúlyozottságra, végső soron pedig megzavarhatja az alvásstruktúrát is. 

Érdekes azonban a másik irányú folyamat is, amikor az alvászavar lehet negatív hatással magára a bélműködésre. De nincs oka aggodalomra! Egy kis tanulással, megértéssel, odafigyeléssel, gondolkodással, szakorvosi és diétás segítséggel kordában tarthatja vagy megjavíthatja az alvását, sőt akár a lelkét is!

Nézzük lépésről-lépésre, hogy a bélrendszer miképpen befolyásolja hangulatunkat, érzéseinket, végső soron pedig az alvásunkat!

Mit jelent a bél egészsége?

A bél a gyomor-bélrendszer, amely a szánktól a végbélnyílásunkig terjed. Ez a csőrendszer kb. 10 m hosszú. Számos szervet érint, beleértve a szájat, a nyelőcsövet, a gyomrot, a hasnyálmirigyet, a májat, az epehólyagot, a vékonybeleket, a vastag - és végbélt. Technikailag nagyon érdekes, hogy bélrendszerünk ugyanazokat a neurotranszmittereket (vegyi anyagokat)  használja működése során, mint az agy, (pl.: dopamin - mozgás, érzés, evés, boldogság;  GABA - nyugtatás, jó alvás, mozgásszabályozás; szerotonin – hangulatszabályozó, segíti az emésztést, valamint figyelmezteti az agyat, ha valami nem stimmel.) Mivel a bélrendszer az agytól függetlenül képes irányítani viselkedését, bélrendszerünket gyakran a „második agyunknak” nevezik. Ez a két szervrendszerünk folyamatos kommunikációban van. Ezt a kapcsolatot nevezik tehát „ bél-agy tengelynek” nevezik.

Mi az a diszbiózis?

A bélflóra vagyis a mikrobiom összetételének bármilyen megváltozás, arányainak felbomlása okozhat diszbiózist. 

Néhány mindennapos példa, melyek veszélyeztetik a bélflóra egyensúlyát:

•   Az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása
• Az aránytalanul sok cukor, liszt vagy fehérje fogyasztás
• Túl sok élelmiszer-adalékanyag fogyasztása
• A táplálékkal óhatatlanul bekerülő vegyi anyagok pl. növényvédőszerek
• Az állati eredetű élelmiszerekben került  hormon vagy antibiotikum fogyasztása 
• Alkohol
• Antibiotikumok és egyes más gyógyszerek
• Rossz foghigiénia
• Stressz vagy szorongás 
  
  

A diszbiózis tünetei attól függően változhatnak, hogy mely baktériumfajok hiányoznak vagy szaporodnak túl, hogyan változnak meg a speciesek közti arányok, és a következők lehetnek:

• Rossz lehelet
• Gyomorpanaszok
• Hányinger
• Székrekedés
•  Hasmenés
•  Vizelési nehézség
• Hüvelyi vagy végbélviszketés
•  Puffadás
• Mellkasi fájdalom
• Kiütés
• Fáradtság
• Szorongás
• Depresszió

A diszbiózist más betegségekkel és állapotokkal is összefüggésbe hozták, ezek közül legfontosabb irritábilis bélszindróma (IBS), a cölikália és a Crohn-betegség. Mindezen állapotok hasonló tünetekkel járnak, mint a szivárgó bélszindróma néven ismert állapot.

Mi az a béláteresztő szindróma?

A szivárgó bélrendszer egy olyan emésztési állapot, más néven fokozott béláteresztő-képesség, amelyben baktériumok és toxinok szivárognak át a bélfalon. Ez akkor történik, amikor a bélbolyhok  szerkezete megváltozik és apró lyukak alakulnak ki. Amikor ezek a toxinok átszivárognak ezeken a lyukakon a belekben, az gyulladást válthat ki a bélben és a test többi részében is. Olyan tüneteket okozhat, mint a puffadás, gázok, görcsök, ételérzékenység, fáradtság, fejfájás és általános fájdalmak.

A bél-agy tengely

Az agyunk és a beleink - vagy ahogy az amerikai szleng nevezi, a második agyunk - állandó kommunikációban állnak egymással. Ha az egyiket egy inger éri, az hatással lehet a másikra. (Gondoljunk arra, hogyha egész nap fáj a hasunk, akkor rossz kedvünk lesz.) Ez pedig hatással lehet érzéseinkre, kiegyensúlyozottságunkra és fizikai teljesítőképességünkre is, végső soron pedig akár a döntéseinkre vagyis a viselkedésünkre.  

Mentális egészség

A szorongás, a depresszió vagy stressz akár önmagukban okozhatnak gyomorpanaszokat. Amikor például finom ételeket látunk, az agyunk arra kondicionálja a bélrendszert, hogy készüljön fel a lakomára. 

Szorongás:
Amikor szorongunk, néha hasi fájdalmat, hányingert vagy "pillangókat" érzünk a hasunkban. Konkrét példa: ha egy prezentáció előtt idegessé válunk, sokszor azt érezzük, hogy hányingerünk van. Ilyenkor ez nemcsak egy egyszerű pszichés tünet, hanem a gyomorban is kézzel fogható. 

A pszichoszociális tényezők valóban befolyásolják a bélrendszer fiziológiáját. A General Psychiatry című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a szorongó emberek javulást tapasztalnak a tünetekben, miután probiotikus élelmiszerek és étrend-kiegészítők fogyasztásával javul a bélflórára.

Depresszió:
A depresszió kezelésével kapcsolatban is nagyon komoly lehetőséget kap a diszbiózis gyógyítása.  Vizsgálatok szerint a depresszióban szenvedő emberek bélflórája kevésbé változatos és gazdag, mint azoké, akik nem szenvednek depresszióban.

Stressz:
A stressz bizonyítottan befolyásolja az agy-bél kommunikációt és megváltoztatja a bélbaktériumokat, ami viszont hatással lehet a hangulatunkra. A stressz gyomorégést válthat ki, puffadást, hányingert és hasi kellemetlenségeket okozhat. A stresszt még az olyan krónikus bélbetegségek, mint a gyulladásos bélbetegség vagy az irritábilis bélszindróma fontos kiváltó okaként is számon tartják. 

Krónikus fájdalom:
Immunrendszerünk 70%-a az emésztőrendszerünkben található, ami azt jelenti, hogy a bélrendszer egészsége fontos szerepet játszik általános egészségünkben. A Pain című folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerint a fibromyalgiában (széles körű mozgásszervi fájdalmakkal járó betegség) szenvedő embereknél körülbelül 20 különböző bélbaktériumfaj volt kisebb vagy nagyobb mennyiségben jelen, míg azoknak, akik nem szenvedtek ettől a betegségtől, nem volt jelen a szervezetükben. Ráadásul a betegek tüneteinek súlyossága közvetlenül összefüggött bizonyos baktériumok fokozott jelenlétével vagy kifejezett hiányával.

Hormonok és neurotranszmitterek:
A bélrendszer egészsége hatással van a testünk kémiájára is, ami viszont kihat az érzelmeinkre és az alvásunkra. Sőt, laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy egy állat bélrendszerében a jótékony és a betegséget okozó baktériumok közötti apró változások valóban módosíthatják az agy kémiáját, és az állatot vagy bátrabbá, vagy szorongóbbá tehetik. A kutatások azt is igazolták, hogy még a kisebb stressz is megzavarhatja a bélflórát.

Nézzük meg közelebbről, hogyan befolyásolhatja a bélmikrobiom a fiziológiánkat!

Melatonin:

A melatonin a szervezet természetes alváshormonja, amelyet az agyban található tobozmirigy termel. A kutatók azonban megállapították, hogy a melatonin a bélben is termelődik. Egyes tanulmányok azt is igazolták, hogy az emberi bélbaktériumok egyes fajainak saját, az emberétől független napi (cirkadián) ritmusa van.

Kortizol: 

A kortizol a szervezet harc vagy menekülés hormonja, amely akkor aktiválódik, ha veszélyben vagyunk. Amikor a stressz aktiválja ezt a "harcolj vagy menekülj" választ, az emésztésünk csökken vagy teljesen leáll. Ez azért van, mert a szervezetünk a vért és az energiát az izmok és az agy felé összpontosítja, a közvetlen túlélés szempontjából nem lényegesnek ítélt szervektől, mint amilyenek a vese és a bél.

Dopamin:

A dopamin egyfajta neurotranszmitter, amely szerepet játszik abban, hogy hogyan érezzük az örömöt. A dopaminhiány a depresszió tüneteit okozhatja. A Nature Microbiology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a depresszióban szenvedő emberek bélrendszeréből gyakran hiányzik két speciális baktériumtípus - a butiráttermelő Faecalibacterium és a Coprococcus.

Szerotonin:

Az egészséges baktériumok szerotonint, az úgynevezett boldogságkémiai anyagot is felszabadítják. Ez az egész központi idegrendszerben és az emésztőrendszerben megtalálható. „A bélrendszer az egyik legfontosabb szerve, ami befolyásolja az agy egészségét, a szerotoninon keresztül. A szerotonin a hangulat egyensúlyáért és a minőségi alvásért felelős kémiai anyag. A szervezet szerotoninreceptorainak körülbelül 90%-a a bélben található, ami azt jelenti, hogy az étrend hatással lehet az érzelmekre". Tanulmányok kimutatták, hogy egyes probiotikus törzsek jelentősen növelik a szerotonin- és dopaminszintet, és csökkentik a szorongó viselkedést laboratóriumi egerekben.

GABA:

A gamma-aminovajsav rövidítése, egy természetesen előforduló aminosav, amelyről úgy tartják, hogy megnyugtat és javítja a hangulatot. Alacsonyabb szintje szorongással és más hangulatzavarokkal hozható összefüggésbe. Laboratóriumi vizsgálatok szerint bizonyos probiotikumok növelhetik a GABA termelését és csökkenthetik a szorongást.

Ha szeretné megtudni, hogy milyen állapotban van a bélflórája,
keresse fel bizalommal a MIND Klinika orvosait!