Cikkek
A NEANDERVÖLGYI BÉLMIKROBIOM VIZSGÁLATA LELEPLEZI A PALEOLIT TÁPLÁLKOZÁS NAGY MÍTOSZÁT
Minél több fosszíliát fedezünk fel, annál jobban megismerjük, mennyire hasonlíthat mostani arcunk és testünk az ősemberéhez - de mi a helyzet belül? Tudjuk, hogy bennünk, emberekben, mikroorganizmusok változatos közössége él, és mint kiderült, e tekintetben a neandervölgyiek sem különböztek tőlünk.
A Communications Biology című folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók közvetlenül összehasonlították a neandervölgyiek bélflóráját és a modern ember mikrobiomját.
A FELFEDEZÉS - A bélmikrobiom a mikróbák változatos közösségét jelenti a gyomor-bélrendszerünkben. Annak vizsgálatára, hogy hogyan változott ez a bakteriális közösség az emberi evolúció során, kutatók neandervölgyiek székletmintáit tanulmányozták, hogy rekonstruálják étrendjüket és bélmikrobiomjukat. A spanyolországi El Saltban talált 14 különálló székletminta a kutatók szerint a valaha azonosított legrégebbi emberi ürülék lehet.
A kutatók az ősi népek bélmikrobiomjának összetételére jellemzően napjaink humán mintáiból származó adatok extrapolálásával következtetnek. Ez a kutatócsoport ehelyett ősi baktérium-DNS-t vont ki és elemzett a székletmintákból, a genetikai vizsgálatok egy ún. shotgun metagenomikai elemzésnek nevezett módszerével. A csoport így összesen 124 592 506 ősi bakteriális DNS-szekvenciát azonosított.
E több százmillió szekvencia között a kutatók számos olyan mikrobafajtát azonosítottak, amelyek ma is velünk élnek a modern emberi emésztőrendszerben.
MIÉRT ÉRDEKES - A kutatás segíthet feltárni számos izgalmas tényt az emberi evolúcióról és a környezetünkkel való kapcsolatunkról - köztük arról, hogy ez a kapcsolat hogyan befolyásolta a bélrendszer fejlődését. Ez a felfedezés magáról az emberiségről mesél.
A kutatók által felfedezett mikrobióta egy része lehetővé tette a neandervölgyiek számára, hogy extra energiát nyerjenek az élelmi rostokból, ami - a kutatók szerint - megerősíti a növényi táplálék jelentőségét az emberi evolúcióban.
Az eredmények rávilágítanak a bélmikrobiom és az emberi egészség között fennálló, egymásra épülő kapcsolatra: e baktériumok jelenléte az ősi mintákban a baktériumok és az ember szimbiózisának evolúciós előnyére utal. Bizonyos, az ősi mintákban jelen lévő baktériumok ugyanakkor eltűnnek a mai nyugati emberek bélrendszeréből - ez viszont összefügghet bizonyos immunbetegségek emelkedő gyakoriságával.
Végső soron az eredmények arra utalnak, hogy ezek az egyre ritkuló mikrobák kritikus fontosságúak lehetnek az egészségünk szempontjából. Ugyanakkor ezek az eredmények lerántják a leplet a neandervölgyiekkel és más ősi népekkel kapcsolatos egyik nagy tévhitről is: őseink nem csak húst ettek. Valójában igen összetett környezetben éltek, és ennek megfelelően változatos, vegyes étrendet követtek.
A kutatók szerint azonban elengedhetetlen, hogy több ősi székletmintás és adatot gyűjtsünk ahhoz, hogy tisztább képet kapjunk arról, hogyan nézhetett ki az őskori ember bélrendszere. Ezen kontextuális adatok nélkül a kutatók csak a neandervölgyiek mikrobiomjának a mai emberek mikrobiomjával való összehasonlítására szorítkoznak.
Forrás: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33547403
https://www.inverse.com/science/neanderthal-gut-microbiome
https://www.inverse.com/innovation/neanderthal-microbiome-debunks-myth-about-paleo