A testmozgás direkt daganat-megelőző hatása

A tumoros megbetegedések előfordulása világszerte emelkedik, annak ellenére, hogy ma már tudjuk, hogy a daganatok előfordulása 40%-kal csökkenthető pusztán életviteli változtatásokkal. A túlsúly és daganat-kockázat közti kapcsolat széles körben ismert, és ennek mechanizmusa is többé-kevésbé feltárt, hogyan változik meg az inzulin szignalizáció és ennek eredményeként szexhormonok, növekedési faktorok, gyulladásos citokinek termelése, melyek mind hozzájárulnak a fokozott daganat-kockázathoz. A testmozgás a testsúly csökkentése révén már indirekt módon, előbbi folyamatokat visszafordítva is kedvező hatással rendelkezik a daganat-megelőzés terén.

Ugyanakkor a legújabb tudományos eredmények alapján a testmozgás direkt módon, közvetlen jótékony hatással is rendelkezik. A 2021 áprilisban megjelent áttekintő tanulmány adatai szerint klinikai adatok igazolják, hogy a testmozgás 10-20%-kal képes csökkenteni különböző tumorok, így a vastagbél, mell, vese, endometrium, hólyag és gyomor daganatok kialakulását. Ezen túlmenően, más klinikai vizsgálatok eredményei szerint a daganat diagnosztizálását követően megkezdett testmozgás akár 30%-kal is képes növelni a túlélést vastagbél, mell és prosztatarák esetén. Ezek a vizsgálatok a szabadidős, aerob sportolást vizsgálták, itt a kedvező hatás dózis-függő módon jelentkezett, napi 60 perc intenzív testmozgásig a testmozgás időtartamával és intenzitásával párhuzamosan nőtt a jótékony hatás.

Hogy mégis milyen folyamatok állnak a védőhatás hátterében? Egyik, indirekt hatás a testsúlycsökkenés, és annak következményeképp az energiaháztarás, gyulladásos mediátorok szabályozásán keresztül valósul meg. Ugyanakkor a kutatók igazolták, hogy a daganat-kockázat csökkentő hatás a testtömegcsökkenéstől függetlenül is igazolható, pl. vastagbél vagy mellrák esetén. Ezek az eredmények alapján körvonalazódott, hogy a testmozgásnak közvetlen, az immunrendszeren, illetve a vérben keringő szabályozó molekulákon keresztül kifejtett direkt hatása is van a tumorképződésre.

A testmozgás direkt daganat-növekedést gátló hatását elsőként 2013-ban írták le. Laborkörülmények között tumor sejtek tenyésztése során igazolódott, hogy egészséges személyektől sportolás után nyert vérszérummal inkubálva a tumor sejtek túlélése csökken. Azóta ezt számtalan kísérletben igazolták, egy nagy összesítő tanulmány adatai szerint a testmozgás után nyert szérum átlag 8,6%-kal csökkentette a tumorsejt túlélést. A dolog érdekessége, hogy ez a jótékony hatás csak tumorsejteken mutatkozott, egészséges sejtek túlélésére nincs hatással. Ráadásul ez a rövid távon mérsékelt jótékony hatás hosszú távon sokkal markánsabb, a klón-képző potenciál akár 30-80%-os csökkenését eredményezte.

Arra vonatkozóan még nincs elegendő adat, hogy biztosan megmondhassuk, ez a hatás milyen gyorsan alakul ki és milyen hosszan marad fenn a fizikai aktivitást követően, de vannak arra utaló eredmények, hogy a testmozgást követően lényegében azonnal kialakul és akár 24 órán keresztül is fennmarad. Ezek alapján a fizikai aktvitás rendszeressége fontos tényező lehet a daganatellenes hatás fenntartásában.

Természetesen további kutatások szükségesek, hogy megismerjük a testmozgás kedvező hatása szempontjából lényeges karakterisztikát, pl. intenzitás, időtartam és gyakoriság stb. Szinténshut fontos megismerni, hogy a rendszeres testmozgás tartósan fenntartja-e ezt a hatást, az idővel milyen irányba változik a hatás erőssége. De az eddig megismert eredmények már önmagukban is olyan potenciális új irányt mutatnak a daganatos betegségek megelőzése terén, mely remélhetően sokakat motivál majd a mindennapi testmozgás bevezetése irányába.

https://link.springer.com/article/10.1007/s00421-021-04680-x