Tudástár

ESMO Kongresszus 2022: Új módszerek változtathatják meg a korábbi rákszűrési paradigmákat

Az ESMO (Európai Klinikai Onkológiai Társaság) 2022. évi kongresszusán bemutatott, többféle daganatos betegség korai felismerését (multi cancer early detection = MCED) alátámasztó új vérvizsgálati adatok ugyanis jelentősen befolyásolni fogják az egészségügyi ellátás formáját.

A daganatos megbetegedésekkel foglalkozó orvosoknak és egészségügyi szolgáltatóknak fel kell készülniük a betegség korai felismerésében bekövetkező változásokra.  Az ESMO (Európai Klinikai Onkológiai Társaság) 2022. évi kongresszusán bemutatott, többféle daganatos betegség korai felismerését (multi cancer early detection = MCED) alátámasztó új vérvizsgálati adatok ugyanis jelentősen befolyásolni fogják az egészségügyi ellátás formáját. A fejlesztés alatt álló új MCED-tesztek képesek több mint 50 különböző ráktípus jelét kimutatni, valamint előre jelezni, hogy a jel honnan származik a szervezetben. A meghatározás alapjául a vérben keringő tumoros DNS (ctDNS) kis szekvenciáiból származó jelek szolgálnak, amelyek metilációs mintázata némileg eltér a nem tumoros DNS-étől.

Fabrice André, az ESMO 2022 tudományos társelnöke elmondta: „Az ESMO-hoz hasonló szakmai társaságoknak kötelességük felhívni a figyelmet arra, hogy a következő öt évben a több orvos, sebész és ápoló mellett, szélesebb körű diagnosztikai és kezelési infrastruktúrára is szükségünk lesz, hogy képesek legyünk ellátni az MCED tesztekkel azonosított betegek növekvő számát. Minden érdekelt felet be kell vonnunk az új ellátási módok kialakításának folyamatába. Meg kell állapodni arról, hogy kiket, mikor és hol fognak vizsgálni, és megbecsülni a vizsgálatok eredményeként bekövetkező változásokat; például az olyan betegségek diagnosztizálásában és kezelésében, mint a hasnyálmirigyrák, melyet általában csak sokkal későbbi stádiumban ismernek fel.”

Az ESMO 2022-es kongresszusán ismertetett PATHFINDER vizsgálatban az MCED teszt 6621 50 év feletti ember 1,4%-ánál mutatottt pozitivitást, ezt tovább vizsgálva a pozitív esetek 38%-ban ténylegesen igazolták a daganat jelenlétét. Fontos, hogy ezen személyek egyikénél sem diagnosztizálták korábban a betegséget. A megfelelő diagnosztikai állásfoglalás eléréséhez, azaz a daganat jelenlétének megerősítéséhez, vagy a rosszindulatúságra utaló jelek hiányának megállapításához szükséges idő átlagosan 79 nap volt, az érintettek 73%-ánál sikerült három hónapon belül elérni. További eredmény, hogy 6290 egészségesként diagnosztizált személy 99,1%-nál a teszt negativitást jelzett. 

Az eredmények fontos első lépést jelentenek az MCED tesztek számára, mivel jó felismerési aránnyal rendelkeznek a daganatos betegek, míg kiváló specificitási aránnyal az egészséges emberek körében.  A pozitív teszttel rendelkező embereknél a diagnózis megerősítése kevesebb, mint két hónapig tartott.  Kicsivel tovább tartott a diagnózis megcáfolása azokban az esetekben, ahol később tévesnek bizonyult a pozitív eredmény. Ennek elsősorban az az oka, hogy az orvosok az első képalkotó vizsgálatokat néhány hónappal később is megismételték, hogy biztosan kizárhassák a rákdiagnózis lehetőségét. Fontos megállapítás volt, hogy a tévesen pozitív eredményt kapó résztvevők közül kevés esetben volt szükség többszörös invazív beavatkozásra, például endoszkópiára és szöveti mintavételre. Ez segíthet eloszlatni azokat az aggodalmakat, hogy ezek a tesztek szükségtelen eljárásokat eredményeznek olyan embereknél, akik egészségesek. 

A szerzők ugyanakkor kiemelik az emlő- és a vastagbélrák folyamatos standard szűrésének fontosságát is, miközben az MCED-tesztek finomítása és validálása folyamatban van olyan daganatos megbetegedések esetében, mint a hasnyálmirigy-, a vékonybél- és a gyomor daganatos megbetegedése, ahol jelenleg nincsenek szűrési lehetőségek. Azt is fontos megjegyezni, hogy a rákszűrés célja nem a daganatos betegségek előfordulásának csökkentése, hanem az ezek miatt bekövetkező halálozás csökkentése. Egyelőre azonban korai lenne bármilyen következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy az MCED tesztek hogyan befolyásolják a halálozást, mindez hosszas nyomon követést igényel. 

Az MCED tesztek rutin klinikai gyakorlatba való bevezetésének hatásának megállapításához még számos kérdést meg kell vizsgálni.  Minden daganat típusra kiterjedő összehasonlító tanulmányokra van szükség, hogy kiderüljön, az MCED vizsgálat befolyásolja-e a morbiditást és a mortalitást. Azt is meg kell értenünk, hogy a tesztek milyen előnyökkel járnak a betegek számára, és hogy hogyan ismertessük velük az eredményeket. Ezenkívül többet kell tudnunk a hamis pozitív MCED teszteredményeik hátteréről, amelyek rák jelenlétére utalnak, de ezt a standard diagnosztikai eljárások nem erősítik meg. 

Az ESMO 2022-es kongresszusán ismertetett tanulmány az első olyan prospektív vizsgálat, amely kimutatta, hogy az MCED-teszt képes kimutatni a daganat jelenlétét a nem diagnosztizált rákos betegeknél. Jelenleg számos további vizsgálat is folyamatban van, amely az MCED-teszt klinikai hatékonyságát vizsgálja. 


Forrás: https://www.esmo.org/newsroom/press-releases/a-new-era-of-early-cancer-detection-with-blood-test-may-change-cancer-screening-paradigms?fbclid=IwAR3p02RQKdY0HihiRyY2TlQ0NklBb-SN7pl7TOIQR2Dg40I-V1wgw2X3JqQ

Abstract 903O ‘A prospective study of a multi-cancer early detection blood test’ will be presented by Deb Schrag during the proffered paper session “Basic science and translational research” on Sunday, 11 September, 16:30 to 18:00 CEST in Orléans Auditorium. Annals of Oncology, Volume 33 Supplement 7, September 2022

Swanton C, Neal RD, Johnson PWM et al. NHS-Galleri Trial Design: Equitable study recruitment tactics for targeted population-level screening with a multi-cancer early detection (MCED) test. J Clin Oncol 2022; 40(16) suppl.