Migrén és genetika: Az eddigi legnagyobb tanulmány eredményei új kezelési módszerek alapja lehet

Fő megállapítások:

• A több mint 100 000 ember genomját (vagyis teljes genetikai állományát) vizsgáló nemzetközi kutatás háromszor annyi genetikai kockázati tényezőt azonosított, mint amennyit korábban ismertünk. A migrén két típusa - aurával vagy aura nélkül - genetikailag elkülönül egymástól, de bizonyos genetikai jellemzők közösek is lehetnek.
• A vizsgálat során azonosított genetikai régiók új támadáspontjai lehetnek a migrén célzott kezelésének.



A migrén leggyakrabban heves, féloldali, lüktető fejfájással jár. A fájdalom gyakran más tünetekkel, például hányingerrel, fény- és hangérzékenységgel, valamint hányással is társulhat. Egy migrén roham akár több napig is eltarthat, súlyos esetben pedig a munkaképességet vagy a tanulást is befolyásolhatja. Világszerte több mint 1 milliárd ember szenved migrénben, mely az egyik leggyakoribb  munkaképtelenséget okozó neurológiai betegség. 

A migrén kialakulásának módja és megjelenése egyénenként változhat, sok esetben még célzott rohamterápiával és megelőző kezeléssel sem érhető el tartós javulás, azonban a migrénes betegek döntő többsége a korszerű kezelési módszereket nem is ismeri.  

A migrén pontos oka egyelőre ismeretlen, az utóbbi években viszont egyre több információ látott napvilágot a kialakulásának mechanizmusairól A kutatások szerint az öröklött gének akár 60%-ban befolyásolhatják a betegség kialakulásának kockázatát. 

A genetikai kockázati tényezők háromszor gyakoribbak, mint ahogy azt eddig gondoltuk:

2022-ben publikálták a migrénnel kapcsolatos eddigi legnagyobb esetszámú genetikai vizsgálatot, melyben 102 084 migrénes és 771 257 kontroll alany genomjának elemzése történt.  Genomszintű asszociációs vizsgálatokat végeztek, a migrénben szenvedő betegek teljes genomjából származó adatokat összehasonlították egészséges kontrollcsoportok genomjával, ezáltal azonosítani lehetett a migrénnel összefüggő genetikai eltéréseket. A tanulmány a Nature Genetics folyóiratban jelent meg.

Eredmények: 

A kutatók 123 olyan genetikai régiót, vagyis lókuszpontot azonosítottak, amely összefüggésbe hozható a migrénnel - ebből 86 korábban ismeretlen volt. Három olyan genetikai lókuszra is rábukkantak, amely az aurás (a fejfájást megelőző átmeneti neurológiai tünetek)  migrénre specifikus; kettőre, amely csak az aura nélküli migrénre jellemző, és kilencre, amely mindkét típushoz kapcsolódik.

Az eredmények alapján tehát a legtöbb genetikai kockázati tényező közös az aurás és nem aurás migrénben, de megfigyeltek néhány olyan genetikai változatot is, amelyek csak egyik vagy másik típusban  jelent kockázatot, tehát a migrén e két altípusa között is vannak genetikai különbségek. 

Új irányok a célzott kezelés fejlesztésében:

A tanulmány során két olyan gént tartalmazó régiót is azonosítottak, melyek migrén specifikus kezelések célpontjait kódolják, nevezetesen a calcitonin-génhez rendelt fehérjét (CGRP) és a szerotonin receptort. Ez azért is biztató, mert a jövőben további kockázati lókuszok meghatározásával és megértésével még újabb és specifikusabb, terápiás célpontokat fedezhetnek fel, amelyek a migrén akut és megelőző kezelésében egyaránt hatékonyak lehetnek. 

A legújabb genetikai vizsgálatokkal új terápiás célpontok azonosíthatóak és olyan tünetek is kezelhetőek, amelyekre eddig nem volt gyógymód.

Ha valakinek genetikailag meghatározott migrénje van, még nem jelenti azt, hogy a jelenlegi, személyre szabott kezelési módszereinkkel ne tudna migrén nélkül élni!

Forrás: Nature

Hautakangas, H., Winsvold, B.S., Ruotsalainen, S.E. et al. Genome-wide analysis of 102,084 migraine cases identifies 123 risk loci and subtype-specific risk alleles. Nat Genet 54, 152–160 (2022). https://doi.org/10.1038/s41588-021-00990-0