Tudástár

Összefüggés az orrnyálkahártya mikrobióta és a SARS-CoV-2 fertőzés, illetve annak súlyossága között

A légutakon keresztül bejutó vírusok, baktériumok és más kórokozók elleni védekezésben általában első vonalbeli védelemnek tekintjük az orrgarati mikrobiótát. A SARS-CoV-2 vírus emberek millióinak megfertőződését okozta, esetenként súlyos, életveszélyes állapotot eredményezve. Ugyanakkor mindmáig keveset tudunk arról, mely tényezők határozzák meg, hogy milyen súlyos tünetek alakulnak ki.

A COVID-19 fertőzés lefolyásnak hátterét és az orrgarat mikrobiótával való kapcsolatát vizsgálta az a tanulmány, amely 49 és 78 év közötti alanyok mikrobiótáját vizsgálta: 27 személyt, aki negatív volt a vírusra, 30 pozitív, de tünetmentes személyt, és 27 pozitív, de mérsékelt tüneteket mutató személyt. A közelmúltban a Diagnostics folyóiratban publikált kutatás eredményei azt mutatták, hogy a legjelentősebb mikrobiom elváltozások azoknál voltak kimutathatóak, akik tüneteket mutató fertőzöttek voltak.  Ezek között  a betegek között volt olyan is, akinek annyira lepusztult baktériumflórája volt, hogy még a szekvenáláshoz sem volt elegendő mikrobiomjuk.


Jelenleg még nem tudni milyen irányú az ok-okozati összefüggés a COVID-19 fertőzés és a mikrobióta lepusztulása között. Egyrészről, a baktériumok már eleve alacsonyabb száma növelhette az egyén kockázatát a súlyosabb lefolyású betegség kialakulására. Másrészről, a betegség során az orrfolyás és a tüsszögés szerepet játszhatott a baktériumszám csökkenésben. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy maga a vírus változtatta meg a mikrobióta összetételét. 


A mikrobiom lepusztulása mellett a detektált baktériumok összetételében is találtak különbségeket a különböző csoportok összehasonlítása során. A tüneteket mutató egyéneknél szignifikánsan nagyobb arányban volt jelen két speciális baktériumfaj, köztük a Cutibacterium, amely általában a bőrön található, és összefüggésbe hozható az acne (pattanás) kialakulásával. Ezzel szemben tucatnyi más, kevésbé ismert jelentőségű baktériumnak szignifikánsan alacsonyabb volt a szintje. Mindkét fertőzött csoport - tünetes és tünetmentes - mikrobiótájában magas volt az olyan baktériumok szintje, mint a Cyanobacterium, amely a szennyezett vízben is megtalálható, de az ember mikrobiomjának is szokásos lakója, és amely feltételezhetően szerepet játszik az immunválasz szabályozásában. Ezek a baktériumok jellemzően a nyálkahártya felszínén keresztül jutnak be a szervezetbe, és közismerten tüdőgyulladást és májkárosodást okoznak. A tüneteket mutató fertőzöttekben kétszeres volt előbbi baktériumok szintje, mint tünetmentes társaikban. Ugyanakkor a tünetmentes és a tüneteket mutató betegek között nem volt jelentős különbség a mikrobióta diverzitásában - csak a mennyiségi összetételben mutatkoztak ezek a nagy különbségek.


Ahogy a SARS-Cov-2 vírus neve (súlyos akut légúti szindróma) és a vele kapcsolatos közel két éves tapasztalatok is mutatják, a vírus terjedésének fő útja, amikor egy vírushordozó köhög, tüsszent vagy akár csak beszél, és a vírust hordozó aeroszolban a páracseppek révén a vírus egy másik személy orrába vagy szájába jut. Ismert, hogy a 65 évnél idősebb kor és/vagy valamilyen krónikus társbetegség (mint a magasvérnyomás és a cukorbetegség) fokozott veszélyt jelentenek a betegség lefolyás, vagy akár a halálozás tekintetében. A kutatók emiatt úgy döntöttek, hogy idősebbek orrgaratában megvizsgálják az ott található mikrobiótát. Ennek a területnek a nyálkahártyája természetes védőgátként működik a fertőző ágensekkel szemben, és ennek részeként immunsejtek is jelentős számban vannak jelen. A terület bővelkedik ACE-2 receptorokban is, amelyekhez a koronavírus kötődni tud.  A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a tüneteket mutató betegek megváltozott mikrobiótája befolyásolja a vírusra adott immunválaszt. Ezek az eredmények összhangban állnak több, a közelmúltban megjelent tanulmánnyal, amelyek arra utalnak, hogy az orrjárat bakteriális összetétele hatással lehet a légúti fertőzések kialakulására és a tünetek súlyosságára. Egyes vizsgálatok szerint az orrmikrobióta befolyásolhatja a vírusterhelést, az immunválaszt és a rhinovírus-fertőzés tüneteit is, amely a közönséges megfázások 10-40%-áért felelős.


Bár továbbra is sok kérdés maradt nyitva az orrgarati mikrobióta és a COVID-19 súlyossága közötti kapcsolat terén, jelen tanulmány erős összefüggést mutat az orrmikrobióta, a SARS-CoV-2 fertőzés és a betegség lefolyásának súlyossága között.


Forrás: https://www.mdpi.com/2075-4418/11/9/1622