Tudományos áttörés a molekuláris daganatmegelőzés területén
Kutatók egy csoportja most új megvilágításba helyezi a régi kérdést: hogyan vezet a légszennyezés a rákos megbetegedésekhez? Eredményeik teljesen megváltoztathatják a daganatok hátterében álló folyamatokról kialakult képünket.
Gyakran hallunk a légszennyezettség veszélyeiről és kinek ne lenne ismerős a szmogriadó kifejezés. A levegőben lévő szennyezők egy részét nem is érezzük, ezek az iparosodott világ termékei, melyek ellen szervezetünk nem tud hatékonyan védekezni. Ilyen szennyezők az úgynevezett szállópor részecskék, melyek többek között a lakossági fűtésből származnak, vagy a dízel motorokból kerülnek a környezetbe. Ezek az anyagok potenciálisan egészségkárosodáshoz vagy idő előtti halálozáshoz vezethetnek – többek között daganatok kialakulásán keresztül.
Kutatók egy csoportja most új megvilágításba helyezi a régi kérdést: hogyan vezet a légszennyezés a rákos megbetegedésekhez? Eredményeik teljesen megváltoztathatják a daganatok hátterében álló folyamatokról kialakult képünket. A londoni Francis Crick Intézet kutatócsoportja kimutatta, hogy a légszennyezés ahelyett, hogy sejtkárosodást okozna, sokkal inkább „felébreszti” az idős, már korábban károsodott sejteket. A világ egyik vezető szakértője, Charles Swanton professzor szerint az áttörés egy új korszakot jelenthet, valamint hozzájárulhat új daganatellenes gyógyszerek fejlesztéséhez. Az eredmények több száz rákkeltő anyag hatásmechanizmusát megmagyarázhatják.
A daganatok a klasszikus felfogás szerint egy egészséges sejtből indulnak ki. A sejt genetikai kódjában (vagyis a DNS-ben) egyre több és több mutáció jön létre, amíg el nem éri azt a fordulópontot, ahol kontrollálatlan növekedésbe kezd. Ekkor beszélünk tulajdonképpen daganatról. Ezzel az elképzeléssel azonban vannak problémák: a rákos mutációk látszólag egészséges szövetekben is megtalálhatók, és úgy tűnik, hogy számos ismert daganatkeltő anyag - beleértve a légszennyezést is -, úgy tűnik, nem károsítja az emberek DNS-ét. A kutatók egy másik teória bizonyítékát találhatták meg. A károsodás már ott van a sejtünk DNS-ében, ami a növekedés és az öregedés során jön létre, de szükség van egy katalizátorra, ami ténylegesen elindítja a daganatos elváltozás kialakulását.
A felfedezés abból a kutatásból származik, mely arra kereste a választ, hogy miért kapnak tüdőrákot a nemdohányzó emberek is. A tüdőrákok túlnyomó többségét a dohányzás okozza, de mégis, az Egyesült Királyságban minden 10 esetből egy a légszennyezésnek tudható be. A Crick tudósai a szennyezés egy formájára, PM2.5 részecske nevű anyagra összpontosítottak, amely jóval kisebb, mint egy emberi hajszál átmérője. Részletes, embereken és állatokon egyaránt végzett vizsgálatok sorozatán keresztül a következő megállapításokra jutottak:
1. A magasabb légszennyezettségű helyeken több volt a nem dohányzás okozta tüdőrákos megbetegedés a társadalomban.
2. A PM2.5 belélegzése egy speciális kémiai anyag, az interleukin-1-béta felszabadulásához vezet a tüdőben. Ez amellett, hogy gyulladást okoz, aktiválja a tüdő sejtjeit, hogy hatékonyabban segítsenek helyreállítani a károsodásokat. Egy 50 éves ember tüdejében azonban minden 600 000 sejtből körülbelül egy már potenciálisan rákkeltő mutációkat tartalmaz. Ezek a sejtek az életkor előrehaladtával alakulnak ki, de teljesen egészségesnek tűnnek, amíg a kémiai anyagok keletkezésének hatására nem aktiválódnak és daganatossá nem válnak.
3. A kutatóknak sikerült megakadályozniuk a rákos elváltozás kialakulását légszennyezésnek kitett egerekben egy olyan gyógyszerrel, amely blokkolja a fenti kémiai anyag, az interleukin-1-béta felszabadulását.
Az eredmények kettős áttörést jelentenek, mind a légszennyezés hatásának megértése, mind pedig a rák kialakulásának hátterében álló tényezők szempontjából. Tekintve, hogy a világon az emberek 99%-a olyan helyen él, ahol a légszennyezettség meghaladja a WHO irányelveit, ez tényleg az emberiség közös szívügye. Az eredmények akár a molekuláris rákmegelőzés "új korszakához" vezethetnek.
A kutatócsoport a legújabb eredményeket az Európai Orvosi Onkológiai Társaság konferenciáján mutatta be.
Forrás:
https://www.levego.hu/tevekenysegeink/legszennyezes/