Dr. Szatmári Szabolcs
Túl a migrénen
A Nők Lapja Egészségben jelent meg, Hajnal Éva tollából Dia története, aki 34 évet töltött pokoli migrénes rohamok fogságában. A MIND Klinika fejfájás központjában Dr. Szatmári Szabolcs, neurológus diagnosztizálta a betegségét, térképezte fel a migrénjét kiváltó okokat és alkalmazott nála egyénre szabott kezelést. Diának azóta sem volt migrénje.
Ajánljuk ezt a cikket azoknak, akik már szinte feladták a reményt, hogy valaha megszabadulhatnak a kínzó migréntől. Az utóbbi időszakban óriási előrelépés történt a migrénterápiában, és személyre szabott kezelésekkel fantasztikus eredmények érhetők el. Erre bizonyíték Dia gyógyulása.
Harmincnégy év rengeteg idő, Kubányi Diána éppen ennyi ideje küzd a migrénnel. Három hónapja azonban nem fáj a feje, de egyelőre próbálja nem beleringatni magát az álomba, hogy meggyógyult. Orvosa sem ígért többet, mint hogy a jövőben sokkal ritkábban jelentkezik majd a gúzsba kötő, fejét abroncsként szorító fájdalom.
Bármilyen furcsának tűnik, Diának szoknia kell, hogy jól van. „Még most is rendszeresen rám tör az ismerős szorongás, amiben olyan otthonosan éreztem magam. Vajon milyen napom lesz? El tudom-e végezni a kitűzött feladataimat, vagy megint azzal megy el a nap legértékesebb része, hogy a sötét szobában mozdulatlanul fekve várom, mikor hat végre a gyógyszer? Vagy hogy odaérek-e a gyerekekért időben az iskolába? De már vannak napok, amikor el tudom hinni, hogy ma sem lesz migrén, és ilyenkor a felhőtlenül boldog, gyermeki létbe repülök vissza.”
SZENVEDÉS ÉS SZÉGYEN
Merthogy Diána kilencéves volt, amikor az első migrénes rohammal találkozott. „A szüleimmel nyaraltam, amikor egy éjjel iszonyú fejfájásra ébredtem. Sikítottam a kíntól, próbáltam felkelni, de nem sikerült. A nyakam lemerevedett, befeszült az egész felsőtestem, forgott velem a szoba, közben hánynom kellett. Anyukámnál volt fájdalomcsillapító, de mást nem tudott kitalálni, pedig az egészségügyben dolgozott. Másnap délutánra múlt el a fájdalom, hazajöttünk, és talán el is felejtettük volna az egészet, de a fülem táján kelésszerű elváltozások keletkeztek.
És megint jöttek a fejfájások, még ha nem is olyan erősen, mint az első alkalommal. ”A kislány alapos kivizsgáláson vett részt: jártak bőrgyógyásznál, neurológusnál, fül-orr-gégésznél, nőgyógyásznál, és végeztek EEG-t is, hiszen ilyen fejfájás esetén többféle betegségekre is gondolni kell. De sehol semmilyen eltérést nem találtak. Akkor hangzott el először a migrén lehetősége. Kiderült, hogy édesanyja gyakori fejfájásai is migréntől vannak, márpedig az erre való hajlam öröklődhet. „Sima fájdalomcsillapítókat kaptam, amelyek hol hatottak, hol nem. Már ekkor megismerkedtem a napokig tartó, hasogató fájdalommal, ilyenkor iskolába sem tudtam menni. Ha jött egy osztálykirándulás, amiből semmiképpen sem akartam kimaradni, több levél gyógyszerrel felszerelkezve utaztam, és még így is előfordult, hogy a szüleimnek kellett értem jönniük. Szégyelltem magam, és lelkiismeret-furdalást éreztem, hogy ilyen izgalmakat okozok. Ez a két érzés mind a mai napig előjön, amikor miattam borul a program. ”Így teltek Dia gyerekkorának évei, mígnem tizenhét évesen már ő maga akart utánajárni, mi lehet a baja. EEG- és MR-vizsgálatot végeztek, ami néhány kis, nem számottevő agyi infarktusra utaló jelet mutatott. Néha ez is a migrén velejárója.
Számtalan orvosnál járt, de senkinek nem volt arra ötlete, hogyan lehetne a migrénes rohamokat megelőzni. Mindegyik doktor felírt valamit, de ezt soha nem követte kontroll, visszakérdezés, hogy vajon beválik-e a terápia. Diának magától kellett rájönnie, hogy a megelőzés fontosabb lenne, mint a fájdalomcsillapítás. A baj csak az volt, hogy megelőzésre epilepszia-gyógyszereket adtak, ami a mindennapos használat során állandó tompultságot okozott.
A FÁJDALOMNAPLÓ MINDENRE EMLÉKSZIK.
De vajon hogyan lehet így élni, tanulni, sportolni, szerelmesnek lenni? Diának szerencsére sikerült. Testnevelési Egyetemet végzett, szerelmével tizenöt éve alkotnak egy párt. Összeházasodtak, és megszülettek a gyerekek is, Léna és Míra. „A terhességek alatt sokat javult a helyzet, ám a fájdalommentes élet átmenetinek bizonyult. A gyerekek megszületése óta még inkább igyekszem úgy élni, mintha nem lennék beteg. Nem ronthatom el a család örömét! És ha mégis, mert például a nyaralás első két napját a szobában töltöm, mert a repülőút kiváltotta a betegséget, előjön a régi lelkiismeretfurdalás. Nehéz úgy közös élményeket gyűjteni, ha mondjuk, eljutunk végre pár napra wellnessezni, de a többiek nélkülem élvezik a szaunázást, fürdést. Vagy ha a baráti társaság kitalálja, menjünk el egy borfesztiválra, és én előre tudom, egy pohár bort sem fogok inni. ” Dia húsz évvel ezelőtt kezdett fájdalomnaplót vezetni. Hat füzet telt be mostanáig, melyekbe feljegyzi, mit evett, mit ivott, mit csinált, hogy aludt, milyen frontok jöttek-mentek a migrén előtt. „A naplóból pontosan követhető, havonta 10-15 között volt a fejfájós napok száma, de amikor éppen nem volt migrénem, akkor is éreztem, hogy »van fejem«. Próbáltam táplálkozás oldalról elkapni a bűnöst. A naplóból kiderül, csokit, mandulát, pisztáciát nem ehetek, viszont mogyorót, diót igen. Száműztem az étrendemből a tartósítószert tartalmazó ételeket, a tojást, a tejet, pedig nincs semmiféle táplálékintoleranciám. Közben iszonyat mennyiségű gyógyszert beszedtem, csoda, hogy nem lyukadt ki a gyomrom, de a vesémmel azért lett baj.”
TŰRHETŐ ÉS ROSSZ PERIÓDUSOK
„Gyógyszerfüggő lettem, amerre csak nézek a lakásban, mindenfelé megkezdett dobozokba ütközik a szemem, nem is beszélve a táskákról, zsebekről, ahonnan szintén gyógyszeres levelek hullnak ki. Muszáj volt bebiztosítani magam, mert a kulcs abban rejlett, hogy időben bevegyem az éppen favorizált orvosságot, és ha lehet, lefeküdjek, míg el nem múlik a roham. Aztán felvettem a sötét napszemüveget, és késve ugyan, de megjelentem a munkahelyemen, hogy zombiként, kifacsarva üljek egész nap a villódzó számítógép előtt.” Az évek során Dia szakértővé képezte ki magát, már jól ismerte a jeleket. „A normál, még kezelhető fájdalomnál a szemem előtt ezüst hullámok köröznek, ezt követi a fejfájás, mellé fényérzékenység, hányinger társul. Ezzel még el tudom látni a feladataimat, ha türelmesen kivárom, hogy hasson a gyógyszer. Aztán vannak az akár 10 napig is tartó migrének. Ilyenkor teljesen használhatatlan vagyok, enni sem tudok, mire lecseng, három kilót is lefogyok. De olyan, mint a kislány koromban átélt trauma, csak további három volt. Ez halálfélelemmel jár, a nyálamat sem tudom lenyelni. A legfélelmetesebbnek a két évvel ezelőtti bizonyult, ami attól lett örökre emlékezetes, hogy autót vezettem, és a gyerekeim is velem voltak. Olyan hirtelen tört rám, hogy félre kellett állnom. A kislányom hívta a férjemet, hogy jöjjön értünk.” Mostanra Diána megtanult úgy beleszólni a telefonba, hogy ne lehessen hallani, hogy rosszul érzi magát. A világból ki lehet ugyanis üldözni azzal, ha valaki megkérdezi: „már megint fáj a fejed?” De egyedül lenni is rossz a fájdalommal.
ANYA, JOBBAN VAGY?
„Sokszor voltam mélyponton, előfordult, hogy sírtam, amikor senki sem látta. Sokat vagyok egyedül, mert a cégünk marketingmunkáit itthonról végzem. Furcsa kettősség, hogy miközben szeretném, hogy ne legyen szemtanúja a szenvedésemnek, kevésbé lenne elviselhetetlen, ha a férjem mellettem ülne, simogatná a kezem. Csakhogy ő bejár az irodába. A családban a tízéves kislányom az, aki kérés nélkül is támogat. Hozza a jeges vizes borogatást és percenként aggódva kérdezi: »anya, jobban vagy?« Sajnos Míra lányomnál is jelentkezett az első fejfájás kilencéves korában, pont akkor, mint nálam. Saját tapasztalataimra támaszkodva őt nem fogom azon a hosszú úton végigvinni, mint amit nekem kellett bejárnom.” Az újabb és újabb gyógyszerek, melyekkel Dia az évek során kísérletezett, eleinte hoztak némi enyhülést. Az utolsó előtti különösen ígéretesnek indult, a nyelv alá kellett helyezni, ezért nem irritálta a gyomrot, és hangulatzavart sem okozott. Pár hetes javulás után azonban jött a hozzászokás, aminek az lett az eredménye, hogy két hónap alatt Diának 44 migrénje volt, melyek közül a legutolsó egyike volt a legerősebbeknek
„Bármit csináltam, nem engedett a szorítás. A férjem az interneten kutakodva akadt rá egy olyan klinikára, ahol más úton közelítenek a migrénhez. Dr. Szatmári Szabolcshoz kerültem, ma már tudom, óriási szerencsémre. A fiatal doktor is elvégezte a szokásos alapos kivizsgálást. Végre neve lett a migrénemnek, hiszen abból is több fajta létezik. És ami a legfontosabb, az én basilaris típusú migrénemre elérhető egy olyan injekció, ami segít. Havonta kapok egyet, mert egyelőre nem tudni, mennyi ideig tart a hatás. Az orvos nyomatékosan figyelmeztetett, hogy nem ígérhet teljes gyógyulást, annyit azonban igen, hogy havi egy-két alkalomnál nem lesz gyakrabban rohamom. A mai a 91. nap, hogy nincs remegés, izzadás, fejfájás. Nincs szükség a rengeteg gyógyszerre sem, amit eddig szedtem. Kezdem elhinni, hogy visszakaptam az életemet. De ahogy Raphaelle Giordani mondja: »A második életed akkor kezdődik, amikor megérted, hogy csak egy van.« Egy olyan, amit akartam, hittem benne, és soha nem adtam fel.”
________________________________________________________
DR. JARECSNY TAMÁS ( neurológus):
Különbséget kell tenni a típusok között
Becsült adatok alapján Magyarország lakosságának k.rülbelül 8-12 százaléka küzd migrénnel, ennél is többen vannak azok, akiket ugyancsak gyakran, viszonylagos rendszerességgel gyötör a fejfájás. „Fontos tudni, hogy nem minden fejfájás migrén – magyarázza dr. Jarecsny Tamás neurológus. – Bár vannak tipikus tünetek, nem könnyű eligazodni köztük, pedig a gyógyítás, fájdalomcsillapítás érdekében is tudni kell különbséget tenni a migrén, a tenziós és a cluster típusú fejfájások között. A migrénes fejfájás általában féloldali, görcsös, lüktető fájdalommal jár, amit a fizikai erőfeszítés, akár még a lépcsőn járás is, tovább fokozhat. A beteget zavarják a hangok, a fények. Kezdődhet gyermek-, serdülő- vagy fiatal felnőttkorban. Sokszor valamilyen stressz váltja ki, esetleg havi vérzéshez, ciklushoz kapcsolódik, más esetekben bizonyos étel provokálja. A fájdalomcsillapításra használt vény nélkül kapható gyógyszerek túlzott szedése bizonyítottan előidézheti és fenn is tarthatja a fejfájást. A migrént kiváltó okok megtalálásához és a kezeléshez mindenképpen szakorvos bevonására van szükség.”
DR: SZATMÁRI SZABOLCS (neurológus):
A titokzatos thalamus
„Az elmúlt évtized migrénnel kapcsolatos kutatásai óriási áttörést hoztak – hangsúlyozza dr. Szatmári Szabolcs neurológus. – Jobban megismertük és értjük a migrént beindító idegrendszeri folyamatokat. Tudjuk, melyek azok az életmódbeli vagy diétás tényezők, amelyekkel a migrén gyakoriságát és intenzitását csökkenthetjük, és a fájdalomérzetben szerepet játszó egyik fontos agyi régiót, a thalamust »kímélhetjük«. A thalamus a fájdalom közvetítésében játszik szerepet az agykéreg felé, ahol a tudatosítás folyamata történik (pl. »fáj a fejem, migrénem van«). Ha felborul a fiziológiai egyensúly, például alváshiány, étkezés kihagyása, stressz stb. miatt, a thalamus túlérzékeny lesz, kifárad, emiatt kialakul a migrén, mivel a fájdalomingerek, melyek normál körülmények között nem tudtak érvényesülni, ezúttal célba érnek. A nagy gyógyszer-laboratóriumok az utóbbi néhány évben célzott hatóanyagokat terveztek, melyek a migrén kialakulásában kulcsszerepet játszó fehérjékre hatnak, és ezek már Magyarországon is elérhetőek. A kezelőorvos feladata, hogy felismerje a beteg migrénjének típusát, hiszen ebből is több van. Ezután a megfelelő, egyénre szabott terápiát kell kiválasztani, ami jelentősen csökkenti a fejfájásos napok számát, sőt akár teljes migrénmentesség is elérhető. A migrénes folyamat összetett volta miatt a kezelés is komplex, diétás és életmódbeli változtatásokkal egészül ki.”
Portré fotók: Garai Edit • smink: Borszuk Krisztina