Pszichológus, sport szakpszichológus és pilóta, sématerápiás konzultáns képzésben
Pszichológiai és sportpszichológiai problémák kezelése sématerápiás és integratív szemléletben
Meghatározó témák, amikkel jelentkezhetnek:
- Életvezetési nehézségek és elakadások
- Szorongás, pánik tünetek
- Stresszkezelés
- Korai kiégés
- Motivációs problémák
- Szorongás
- Indulatkezelési problémák
- Nehézségek társas– és párkapcsolatokban
- Önismeret
- Önbizalom, önbecsülés
- Teljesítményszorongás, versenyszorongás
- Motivációs problémák
- Reülésfóbia
Diplomámat a ELTE Fejlődéspszichológia Szakirányán szereztem, a Közgazdaságtudományi Egyetem után. Nagyon érdekeltek a pszichoszomatikus betegségek, így jutottam el tanulni a volt OPNI-ba, ahol neuropszichológiai vizsgálatokban asszisztáltam. A Péterfy Sándor utcai kórház Onkológiai osztályán is szereztem tapasztalatokat. Tanultam Simonton terápiát is, amelyet előszeretettel alkalmaznak daganatos betegekkel való terápiák során. Az igazi szerelem azonban a sportpszichológia lett, ezért elvégeztem az ELTE Sportpszichológiai szakpszichológus képzését, és sport szakpszichológus lettem.
Szívesen használom, az Autogén tréning relaxációs módszert és KIP-et (Katathym Imaginatív Képélmény) és a Sématerápiás módszereket is.
Egzisztenciális pszichológiai terápiát tanultam, közel áll hozzám ez a kicsit filozófikus szemlélet. Vallom, hogy az a szemlélet az egészséges, amely a klienshez, illetve annak problémájához igazítja a kezelés módszereit, akár váltogatva is azt. Speciálisan LMBTQ+ közösségekkel kapcsolatos tanulmányokat is folytattam.
Szabadidőmben hegyet mászok, vitorlázó repülő pilóta is vagyok, és mentőkutyázásban képződök egy öt esztendős border collie-val, Mistrallal, akivel a terápiás üléseken is találkozhatnak.
Repülésfóbia
Pilótaként és sportpszichológusként segítek a repülésfóbián. Higgye el tudom min megy keresztül, én is átéltem azt az erős szorongást, amelyet a repüléstől való félelem váltott ki. Nagyon nehéz volt minden egyes repülőút. Nem kell mindenkinek pilótává válnia ahhoz, hogy ez enyhíthető legyen. Ma már egyedül vezetek motoros és motor nélküli gépeket, vitorlázórepülőgépeket és imádom a repülést. Az, hogy értem, hogy egy repülőgép motor nélkül is mitől marad fenn a levegőben, nagyon sokat segített a félelmem legyőzésében. Forduljon hozzám bizalommal, ha retteg a repüléstől!
Az aviofóbia nagyon gyakori, az adatok szerint 25 millióan szenvednek tőle csak az Egyesült Államokban. Megjelenhet enyhe szorongásban, de lehet egészen súlyos, pánikroham is belőle. Általában a repülés különböző fázisaitől rettegnek a repülésfóbiások: a felszállás, leszállás, turbulencia azok, amelyek például a rohamokat kiválthatják.
Az aviofóbia gyakoribb a 17-34 év közötti korosztályban. Az is előfordul, hogy a repüléstől való félelem hirtelen tör elő, valaki, akinek nem volt semmilyen problémája a repüléssel, hirtelen szorongani kezd attól.
Mik a tünetek? Nagyon változatosak, de a hidegrázástól, a hányingeren át, a heves szívdobogásig, izzaddásig, légszomjig és hasmenésig terjedhetnek.
A diagnózis felállításakor feltérképezzük azt, hogy valóban aerofóbiáról beszélünk-e. S azt is, hogy mióta áll fenn, és milyen súlyos. Illetve azt, hogy mennyire gátolja az illetőt a normális életvitelben. A terápia során kognitív terápiás technikákat használunk. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy megváltozik a gondolkodásmódja arról, ahogyan a repülésre fog gondolni.
Az, ahogyan bizonyos triggerekre (inger) hogyan reagál, az is megváltozik a terápia során. Ez azt jelenti, hogy bizonyos begyakorolt technikákkal (autogén tréning, meditáció) átprogramozhatjuk azt, ahogyan péládul jelenleg a felszállásra, és a leszállásra reagál. Ezek előre látható események, tehát fel lehet rájuk tanult technikákkal készülni. Vagy arra péládul, hogy mit kezdjünk a ránk törő negatív gondolatokkal.