Vastagbélrák

A mikrobiom kóroki szerepe a vastagbélrákban 

A legújabb kutatások ugyanakkor jelentős összefüggést találtak a krónikus gyulladások, a baktériumok és a daganatok között. A legnagyobb áttörést talán 2018-ban sikerült elérni, amikor kísérleti állatokon bizonyították, hogy egy korábban száz százalékban genetikai sérülésnek tulajdonított, örökletes formája a vastagbélráknak a bélflórához kötött. Kísérletes körülmények kötött, csíramentes állatokban nem alakul ki, ugyanakkor a humán FAP szindrómás betegek polipjain dúsult két baktérium együttesen kiváltotta ugyanezekben az állatokban. És most jön a szenzáció: külön-külön ugyanakkor nem! Ráadásul, egy célzott gyulladásgátló technikával a baktériumokkal előidézett daganat is megelőzhető volt. 

A többi már egy hihetetlen gyorsuló ütemű Netflix sorozathoz hasonló, fordulatokkal teli történet. Sikerült azonosítani a két baktérium daganatkeltő hatásának mechanizmusát, és ezen keresztül a “végső közös utat”, ami megfejtésk​é​nt szolgálhat ahhoz, hogy (elsőként) a vastagbélrák pontos molekuláris mechanizmusának kialakulását megértsük. 

Két kulcstényezőt kell egyszerre vizsgálni: a bél “áteresztő képességét”, amit szakszóval intesztinális barrier funkciónak nevezünk, illetve azokat a baktériumokat, amelyek a sérült barrier mellett úgynevezett “mutagén” gyulladást tud​nak​ okozni, így polipok, majd daganatok kialakulásához vezetnek a vastagbélben.

A jó hír az, hogy ezek a tényezők ma már a rutin klinikai gyakorlatban is elérhetőek, így a daganatok megelőzésében is, kiújulásuk megakadályozásában egy sikeres műtét vagy adjuváns kemoterápia után, illetve adott esetben egy műtéttel nem kezelhető vastagbélrák esetében is megoldást jelenthet. Fontos leszögezni, hogy nem minden vastagbélrák molekuláris​ kialakulási mechanizmusat siker​ü​lt feltérképezni, de ebben nagy előrelépések történtek.

A vastagbélrák kialakulásának rendszerszemléletű megközelítése 

Hogyan előzzük meg a vastagbélrákot, és mit tehetnek a szakemberek a megelőzésben? Az alábbi videó szakembereknek szól. 

Mi vezethet a vastagbélrák kialakulásához? Hogyan vezethet a barrier sérülés és a kontaktgátlás patogén géneltérések nélkül is a daganatos betegség kialakulásához? Mi vezethet a karcinogén flóra kialakulásához? Úgy tűnik, hogy a velünk, bennünk élő baktériumoknak, a mikrobiom diszbiózis megszüntetésének van kiemelkedő kóroktani szerepe a vastagbélrák kialakulásában. Hogyan ismerhető ez fel, és hogyan előzzük meg a vastagbélrákot? Az alábbi videóban Dr. Pajkos Gábor onkológus, és Dr. Schwab Richárd gasztroenterológus szakembereknek beszél ezekről a kérdésekről.  

A velünk és bennünk élő baktériumok jeleket küldenek arra vonatkozóan, hogy mit együnk, mit igyunk, hogy hogyan érezzük magunkat, hogy párosodjunk. Viszont azok a baktériumok, amelyek nem tudják az akaratukat kommunikálni, kipusztulnak a bélflórából, mert a gazdaszerv nem azt a tápanyagot fogyasztotta el, amelyek életbenmaradásukhoz szükségesek lettek volna. A velünk élő baktériumokkal együtt szervezetünk éppen olyan ökoszisztémát alkot, mint egy botanikus kertben élő fajok összessége. A mikrobiom és az életmódunk tehát szoros kapcsolatban vannak az emberi anyagcserével, és a gyulladásos, daganatos betegségekkel. 

Az alábbi podcastban a szakorvosok mellett, Déri Júlia genetikai tanácsadó, Várkondi Edit molekuláris biológus, az Oncompass Medicine szakemberei és Bán Orsolya, a Mind Klinika mikrobiom interpretációs teamjének vezetője laikusok számára is érthető módon magyarázza el, hogy mi a mikrobiom szerepe a vastagbélrák kialakulásában? 

A mikrobiom vizsgálata, és diszbiózis kezelése sok esetben a vastagbélrák megelőzésének a kulcsa. A vastagbélrák megelőzésében fontos szerepet kap a klinikánkon elérhető mikrobiom teszt, és annak szakszerű értelmezése. 

A precíziós onkológia szerepe a rák kezelésében. Mi az a személyre szabott onkológiai ellátás? 

Minden daganatos megbetegedés genetikai eredetű, és számos, a daganatot okozó génhiba esetében már személyre szabott onkológiai kezelés adható. A molekuláris diagnosztika a daganatos betegség okát tárja fel, az azonosított génhibák alapján egy speciális onkológiai szoftver segítségével meghatározzuk a daganat támadáspontját (molekuláris célpont), és a célponttal összefüggésbe hozható személyre szabott gyógyszereket. De mire keres választ a precíziós onkológia? 

Ezekre a kérdésekre keressük a választ betegeink esetében is. A vizsgálatokat partnercégünknél az Oncompassnál végezzük, melynek társalapítói, Dr. Peták István kutatóorvos és molekuláris farmakológus és Dr. Schwab Richárd gasztroenterológus Rangos Katalinnak mesélnek arról, hogy mit tehet a precíziós onkológia a vastagbélrák kezelésében? 

Minden daganatos betegség mögött egyedi hibák állnak, ezek felismerését szolgálja a molekuláris diagnosztika.  A precizios orvoslásnak pedig az a feladata, hogy a molekuláris diagnosztika által feltárt genetikai eltéréseket összekösse a terápiás lehetőségekkel. 

Az okok kereséséről és az azokra adott válaszokról, és azok gyakorlati alkalmazásáról itt beszél önöknek Dr. Peták István és Dr. Schwab Richárd. 

A mikrobiom nemcsak az egészség megőrzésében, és a rák kialakulásában játszhat szerepet, de az is nyilvánvaló, hogy befolyásolhatja azt is, ahogyan a rákos betegek reagálnak bizonyos kezelésekre. A Matthew Meyerson és Wendy Garrett által vezetett OPTIMISTICC nemzetközi kutatócsoport a mikrobiom modulálásának klinikai potenciáljuk kutatja. A kutatócsoport végezte az első tanulmányt, ami a Fusobacterium nucleatum prognosztikai, és prediktív potenciálját vizsgálta lokálisan előrehaladott végbélrák (LARC) esetében. A kutatás azokra az ismeretekre épült, amik szerint F. nucleatum magas aránya együtt jár a vastagbélrák rosszabb kimenetelével; a cél az volt, hogy kapcsolatot találjanak a mikrobióta, a tumor és a beteg jellemzői között.

A vastagbélrák prevenciójában az egyik legfontosabb elem a szűrés. Ez pedig colonoscopia vizsgálattal történik. Kérjen időpontot, ha elmúlt 50 éves, vagy ha panaszai vannak! A vizsgálatot minden esetben szakorvosi konzultáció előzi meg.

Kapcsolódó anyagok:

Az Európai Orvosi Onkológiai Társaság kongresszusán mutatták be azt a rákprevenciós (PrEvCan) kampányt, melynek célja, hogy a megelőzés, és a korai felismerés sokkal nagyobb hangsúlyt kapjon a korábbiakhoz képest. A prognózis szerint ugyanis 2040-re 5,96 millióra nőhet a rákos megbetegedések száma, a halálozás pedig 2,91 millió főre emelkedik majd. E forgatókönyv elkerülésének egyik kulcsa a prevenció, az egészségesebb életmód terjesztése, és népszerűsítése.

Hogyan előzhető meg a daganat? Mit jelent a precíziós onkológia, a molekuláris diagnosztika, és kik számára jelenthet ez segítséget?  Az Oncompass társalapítói, Dr. Peták István onkológus-molekuláris farmakológus és Dr. Schwab Richárd gasztroenterológus az Abaházi Presszóban beszélnek arról is, hogy hogyan előzhető meg a daganatos betegségek kialakulása.

A dohányzás és az elhízás mellett az alkohol a legnagyobb rizikó a rák kialakulásában. 

Az AICR (American Institute of Cancer Research) kutatásai azt mutatják, hogy az alkohol legalább hat rákféleség kockázatát növeli, beleértve a vastagbél-, emlő-, nyelőcső-, máj-, gyomor- és szájrák rizikóját. 

„Ez a kutatás megerősíti az AICR saját felméréseit, amelyek szerint az Egyesült Államok lakosságának több mint 50 százaléka nincs tisztában azzal, hogy az alkohol rákot okoz” – mondta Nigel Brockton, PhD, az AICR kutatási alelnöke. "Az alkohol ismert rákkeltő anyag, és fontos, hogy az emberek ismerjék a kockázatokat, hogy megalapozott döntéseket tudjanak hozni."