Cikkek

Az Imperial College London által vezetett nemzetközi kutatócsoport szerint az alkoholfogyasztás több rákos megbetegedéssel is összefüggésbe hozható, köztük a fej-, nyaki - száj-, garat- és gégerákkal, valamint a  nyelőcső- és vastagbéldaganattal, a szélesebb körben ismert mell- és májrákkal való összefüggés mellett.

Egy közelmúltban publikált tanulmány adatai szerint kutatók megállapították, hogy egérmodellen vizsgálva az edzést követő izomnövekedésben az ép mikrobiom is kulcsszerepet játszik. A tanulmány a The Journal of Physiology című folyóiratban került publikálásra.

A légutakon keresztül bejutó vírusok, baktériumok és más kórokozók elleni védekezésben általában első vonalbeli védelemnek tekintjük az orrgarati mikrobiótát. A SARS-CoV-2 vírus emberek millióinak megfertőződését okozta, esetenként súlyos, életveszélyes állapotot eredményezve. Ugyanakkor mindmáig keveset tudunk arról, mely tényezők határozzák meg, hogy milyen súlyos tünetek alakulnak ki.

A zsírmáj egyre gyakoribb jelenség, sokan mégsem veszik komolyan. Pedig az elhízással kapcsolatban megjelenő zsírmáj, illetve ennek súlyos gyulladásba progrediáló formája, a NASH szindroma, a máj kötőszövetes átépülésének (cirrhosis), ill. a májdaganatnak közvetlen előfutára.

Mit tehetünk? A probléma, illetve annak megoldása ezúttal is a bélrendszerben keresendő.

Dr Schwab Richárd írása olvasható lentebb vagy a teljes MAKRO újság A nagy zabálás címmel megvásárolható sok érdekes cikkel az alábbi linken is:

https://kor.444.hu/shop/show/22?code=Makro_3

Ha 20 évvel ezelőtt megkérdezték volna bármelyik idegtudományi szakértőt, hogy a bélbaktériumok lelassíthatják-e egy nehezen kezelhető idegrendszeri betegség progresszióját, szinte biztos, hogy azonnal elvetették volna a lehetőséget. A bél-agy tengely révén kialakult kapcsolat azonban az utóbbi évtized egyik legfontosabb idegtudományi felfedezésévé vált, és igazi paradigmaváltást jelenthet. Mára ugyanis világossá vált, hogy az olyan rendellenességek esetében, amelyekben az agy vagy annak idegi kapcsolatai fokozatosan károsodnak, érdemes felvetni annak lehetőségét, hogy a bél mikrobiom terén is keressük a kiváltó okokat.

A Grail Inc. 2021. júniusában vezette be az Egyesült Államokban a Galleri daganat diagnosztikai tesztet. Sok év fejlesztés és több milliárd dolláros tőkebefektetés eredménye ez a teszt, amelynek célja, hogy egyetlen vérmintából akár 50 különböző daganatos megbetegedés felismerését, valamint azok szöveti/szervi kiindulási pontjának feltárását segítse.

Köztudott, hogy a nyugati étrend magas telített zsír- és cukortartalmú, ezzel szemben jellemzően alacsony növényi rostbevitellel jár.  Napjainkban azonban már egyre több bizonyíték áll rendelkezésre, ami igazolja, hogy ez az étrend nem egyezik az egészséges bélflóra preferenciáival.

C. Ronaldo egyértelműen állást foglalt a vízfogyasztás mellett a cukrozott üdítőkkel szemben a tegnapi EURO2020 sajtótájékoztatón.

Noha a bél mikrobiom az egészségi állapot számos vonatkozásában szerepet játszik, a sportteljesítménnyel való kapcsolata egy kevésbé kutatott területnek számít.  Ezt a kapcsolatot vizsgáló kutatások száma az elmúlt évtizedben dinamikusan növekszik, az ezzel párhuzamos technológiai fejlődés pedig lehetővé tesztte, hogy a kutatók ne csak a mikrobiom összetételét vizsgálják, hanem annak működését is.

A nem-alkoholos zsírmáj betegségben (NAFLD), valamint a nem-alkoholos steatohepatitisben (NASH) szenvedő betegek terápiájának egyik alapvető pillére a túlsúly mozgással és diétával történő kezelése. A kávé, mely közkedvelt italként sokunk mindennapi rutinjának a része, új szerepet kaphat ebben. Egy új tudományos ajánlás szerint ugyanis napi egy-két csésze kávé elfogyasztása jótékony hatással bírhat.

Milyen szempontokat kell mérlegelni a választáskor és hogyan vélekednek a szakértők a kérdésről? Cikkünkből kiderül!
A szacharin - az első mesterséges édesítőszer - véletlenül került felfedezésre, amikor Ira Remsen professzor 1879-ben a Johns Hopkins Egyetemen egy édes anyagot fedezett fel a kezén, miután a laboratóriumban különböző vegyszerekkel kísérletezett. A szacharin igen hamar rendkívül népszerűvé vált, főleg alacsony árának köszönhetően...

Migraine affects more than a billion adultsworldwide, making it the third most frequent disease in the world. Besides a heavy headache, the symptoms of migraine also include nausea, mood changes, sensitivity to lights and sounds, as well as visual and auditory hallucination. Patients suffering from migraine often report that hormonal and weather changes, sleep disorder, stress, certain medications, or certain foods and beverages cause a migraine attack. However, up to now, few studies have examined the immediate effects of the previously listed causes.

A rákellenes immunterápia egy váratlan, új irányvonala lehet a tumorsejtekben található baktériumok felhasználhatósága. A Nature című tudományos lapban megjelent új tanulmányt a Weizmann Tudományos Intézet kutatói és munkatársaik publikálták. Felfedezték, hogy az immunrendszer észleli ezeket a baktériumokat, valamint bebizonyították, hogy képesek lehetnek az immunreakció kiváltására a tumor ellen. A tanulmány egyik jelentősége, hogy segíthet tisztázni az immunterápia és a bél mikrobiom közötti kapcsolatot, választ adva a korábbi kutatások eredményeire, miszerint a mikrobiom befolyásolja az immunterápia sikerességét.

A sportolók teljesítményorientált táplálkozása számos következménnyel jár, de arról keveset tudunk, hogy olyan maradandó sérüléseket okozhat a bélflórát alkotó baktériumok biodiverzitásában, amely egyrészt rövidtávon növelheti a sportsérülések kockázatát, hosszú távon pedig megnövekedett kardiovaszkuláris és daganatos kockázatot eredményezhet.

Kefir, kimchi, kombucha - a K betűs triumvirátus, ha úgy tetszik. Ezek közül az egyre divatosabbá váló élelmiszerek közül sokak számára talán csak az első ismerős, és legtöbbjük valószínűleg ezt sem fogyasztja rendszeresen. A szakértők szerint azonban érdemes lenne: az ilyen erjesztett, vagy -ahogy napjainkban egyre gyakrabban emlegetjük őket- fermentált ételek ugyanis jelentősen hozzájárulnak a bélrendszer, valamint az ott élő baktériumközösség megfelelő működéséhez.

A bélflóráról tudjuk, hogy a test szerves alkotóeleme, de jelentősége az emberi öregedésben még vizsgálatok tárgyát képezi. Az Institute for Systems Biology kutatóinak friss tanulmánya, mely a Nature Metabolism-ban került publikálásra, különféle mikrobiom-mintázatokat azonosított, amelyek egészséges vagy nem egészséges öregedési folyamatokkal társulnak. Ennek segítségével akár a várható élettartam is megjósolhatóvá válik az idősebb populációban.

A migrén több mint egymilliárd felnőttet érint világszerte, ezáltal a harmadik leggyakoribb betegség a világon. A migrén tünetei lehetnek a súlyos fejfájás mellett hányinger, hangulatváltozások, fény- és hangérzékenység, valamint a vizuális és hallási hallucinációk egyaránt. A migrénben szenvedő betegek gyakran számolnak be arról, hogy az időjárási és hormonális változások, az alvászavar, a stressz, egyes gyógyszerek, valamint bizonyos ételek vagy italok migrénes rohamokat válthatnak ki náluk. Mindeddig azonban még kevés tanulmány vizsgálta előbbi kiváltó tényezők azonnali hatásait.

A mikrobiomunk sok szálon összefonódik egészségünkkel. Ha kellően sokszínű és megfelelő összetételű, akkor baktériumaink a szervezetünkkel kiegyensúlyozott kapcsolatban, szimbiózisban élnek, sőt még védelmet is nyújtanak azáltal, hogy a tápanyagokért versengenek patogén mikroorganizmusokkal, illetve stimulálják immunrendszerünk.

Egy, a közelmúltban publikált tudományos közlemény eredményei alapján a magas cukortartalmú étrend egerekben növelte a vastagbélgyulladás, a gyulladásos bélbetegség (IBD) egy formájának kockázatát. A folyamat hátterében a belekben a baktériumflóra megváltozását írták le, amely közvetlenül a bélhámsejteket védő nyálkaréteg károsodását eredményezi.