Cikkek

Ismert tény, hogy a rendszeres fizikai aktivitás jelentősen hozzájárul egészségünk megőrzéséhez. Azon túl, hogy jobb életminőséget eredményez, csökkentheti több krónikus megbetegedés, köztük a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és számos rákos megbetegedés előfordulását, valamint az ezekkel összefüggő halálozást. A naponta megtett lépések száma a fizikai aktivitás egyik legegyszerűbb indikátora. Napjainkban ennek nyomon követése minden eddiginél könnyebben megvalósítható: különböző okos eszközök (pl. órák) és a mobiltelefonok is rendelkeznek erre vonatkozó funkcióval. 

A melanoma a bőrrák egyik típusa, amely azonban a test más szerveire is átterjedhet. Leggyakoribb jele egy új anyajegy megjelenése, de egy már meglévő anyajegy esetleges megváltozása is veszélyt jelenthet. 

A témában végzett előzetes vizsgálatok már sejtetni vélték, hogy a bélmikrobiom - mint az immunrendszer egyik fő szabályozója-, szerepet játszik az egyes betegek daganatellenes immunterápiára adott válaszában is.

Statisztikai adatok alapján, akár 24 millió amerikai is tapasztalhatott már hosszú távú COVID-tüneteket. A fertőzésen átesettek 10-30%-a számolt be legalább egy tünetről akár hat hónappal azután, hogy a vírus elhagyta a szervezetét. Egyes szakértők szerint 20-ból 1 teljesen beoltott, az Omicron variánssal megfertőződött emberből 1 válhat hosszú távon is érintetté, míg a nem beoltottak körében az előfordulási gyakoriság akár 20% is lehet.

A nem alkoholos zsírmáj betegség - kéz a kézben járva az elhízás és a különböző anyagcsere problémák terjedésével - egyre növekvő előfordulást mutat. A mikrobiomkutatás új távlatokat nyitott a betegség hátterének megértésében, valamint a súlyosabb kockázattal bíró formák felismerésében. Ebben kulcsszerepet játszik a bélflóra összetételének és funkciójának változásával járó gyulladás és bélbarrier sérülése, amelyek célzott helyreállítása hozzájárulhat a betegség sikeres kezeléséhez és a további károsodás megelőzéséhez.

Megjelent: Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology Volume 5, Issue 3 / September 2019 

Korábbi tudományos álláspont szerint az egészséges tüdőszövet steril, mikrobamentes környezet. A molekuláris diagnosztika fejlődése azonban rámutatott arra, hogy ez nem így van. A legújabb kutatások szerint a tüdőben élő baktériumok, gombák és vírusok közössége -  az úgynevezett tüdőmikrobiom - számos légzőszervi betegséggel áll kapcsolatban. Ezek közé a betegségek közé tartozik a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az asztma és a cisztás fibrózis is. Ezenkívül a bél, a száj és a tüdő mikrobiomja is kölcsönhatásba léphetnek egymással, mely vezethet akár tüdőbetegség kialakulásához is.

Az antibiotikumok életmentő gyógyszerek, de az utóbbi években túlzott használatuk számos nehézséget okozott. A túlzott antibiotikum-használat világszerte komoly népegészségügyi probléma, mivel a baktériumtörzsek antimikrobiális rezisztenciája egyes esetekben multirezisztens fertőzésekhez is vezethet. Továbbá ezek a gyógyszerek a  mikrobiom sérüléséhez vezetnek. A bélben élő mikrobiális közösségek ökológiai egyensúlyának felborulását, amelyet diszbiózisnak nevezünk, immunológiai és anyagcsere-rendellenességek széles skálájával hozták összefüggésbe, például allergiával, autoimmunitással és elhízással.

Manapság széles körben elterjedt az univerzális "egészséges" étrend fogalma, mely olyan kollektív előnyökkel jár, amelyek minden egyénre érvényesek. Az egyes országok étrendi irányelvei a helyes táplálkozás olyan alapjainak kidolgozását tűzik ki célul, amelyeknek elméletileg mindenkire érvényesnek kell lenniük, és azonos vagy legalábbis hasonló eredményekhez kell vezetniük. Azonban egyre több, a közelmúltban megjelenő vagy épp folyamatban lévő kutatás arra utal, hogy ez az univerzális megközelítés alapvetően hibás, mivel számos létfontosságú személyes tényezőt, köztük a biomarkereket, az anyagcsere-tulajdonságokat és a genetikai hajlamokat is figyelmen kívül hagyja.

Képzeljük el: A jövőben egy kis asztali gép képes lehet arra, hogy személyre szabott egészségügyi tervet készítsen, méghozzá annak figyelembevételével, hogy egy tökéletesen kiegyensúlyozott mikrobiomot alakítson ki és tartson fenn  a bélben, a szájban és a bőrön, ezáltal pedig javítsa és fenntartsa az egészséget. A gép néhány minta alapján felméri a páciens teljes genetikai anyagát - az emberi és a mikrobiális DNS-t -, és a bioinformatika és mesterséges intelligencia segítségével az egészséges élet tökéletes receptjét adja ki, az étrendtől kezdve a táplálékkiegészítőkön át a gyógyszerekig és az életmóddal kapcsolatos tanácsokig.

200 fő, szívrohamon átesett beteg bélbaktérium összetételét mérte fel egy izraeli kutatócsoport, alig néhány órával az infarktus bekövetkezte után. Az eredményeket egészséges kontroll csoporttal hasonlították össze. Valószínűleg ez a szívbetegek mikrobiomjának eddigi legnagyobb és legmélyrehatóbb vizsgálata, mely olyan mintázatokat fedezett fel és foglalt össze, amelyek eddig nem kerültek dokumentálásra.

A közelmúltban publikáltak két tanulmányt, melyek arra az eredményre jutottak, hogy a COVID-19 fertőzés és az azt követő kognitív, azaz szellemi károsodás összefüggésbe hozhatók. Nemcsak a súlyos, de az enyhe lefolyású betegségek esetében is kimutatták az összefüggést.

Mind a cukor, mind a mesterséges édesítőszerek édes ízt váltanak ki, az állatok és az emberek mégis a cukrot részesítik előnyben. Még az ízérzékelő receptorokkal nem rendelkező egerek is meg tudják különböztetni a cukrot az édesítőszertől vagy a víztől. Hogyan lehetséges ez? Bár az édes íz érzékelése a nyelvtől függ, az ízkondicionáló tesztek azt mutatják, hogy a nyombél játszik kulcsszerepet a cukor és az édesítőszerek megkülönböztetésében.

A szklerózis multiplex (MS) a központi idegrendszer krónikus gyulladásos betegsége, amelynek etiológiája jelenleg ismeretlen. Az agy és a gerincvelő demielinizációja egy immunmediált folyamat, amelyet feltételezések szerint vírusfertőzés válhat ki. A feltételezett kórokozók közül az első számú jelölt az Epstein-Barr-vírus (EBV). Az EBV egy humán herpeszvírus, amely a fertőzést követően a B-limfocitákban látens formában perzisztál a gazdaszervezet egész élete folyamán.

2019-ben globálisan több mint 2,4 millió ember halt meg az alkoholfogyasztás következményei miatt. Ez a szám az összes halálozás 4,3%-át, a 15-49 éves férfiak halálozásának pedig mintegy 12,6%-át teszi ki világszerte. Az alkohol pszichoaktív, ártalmas anyag, amely jelentős károkat okozhat az emberi szervezetben. Fogyasztása a nem fertőző betegségek, köztük a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos megbetegedések, az emésztőrendszeri betegségek, a szándékos és nem szándékos sérülések, valamint számos fertőző betegség egyik fő, elkerülhető kockázati tényezője.

Bár már jó ideje ismert tény, hogy a rostban gazdag élelmiszerek rendszeres fogyasztása csökkenti a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, de a tudósok csak nemrégiben kezdték el tisztán látni a kérdést, hogy pontosan minek is köszönhetik előnyös hatásukat az emberi egészség szempontjából.

Minél több fosszíliát fedezünk fel, annál jobban megismerjük, mennyire hasonlíthat mostani arcunk és testünk az ősemberéhez  - de mi a helyzet belül? Tudjuk, hogy bennünk, emberekben, mikroorganizmusok változatos közössége él, és mint kiderült, e tekintetben a neandervölgyiek sem különböztek tőlünk.
A Communications Biology című folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók közvetlenül összehasonlították a neandervölgyiek bélflóráját és a modern ember mikrobiomját.

Jelenleg tesztelés alatt áll az a vakcina, amely potenciálisan megelőzhetné a mellrák legagresszívabb és legrosszabb prognózisú típusát, az ún. tripla-negatív mellrákot. A vakcina kulcsfehérjéjét, amely a rákkezelés "szent grálja" lehet, a kutatók szerencsével és kitartó munkával találták meg az adatbázis elemzés és a fehérje-kutatások során. A tudósok a kutatás eredményét ahhoz hasonlították, mintha tűt találtak volna a szénakazalban.

Szinte mindenki tudja, hogy a testmozgás jót tesz az egészségünknek. Néhányan azzal is tisztában vannak, hogy miért tartja erősen az izmokat és az ízületeket, és hogyan védekezik bizonyos betegségek ellen. De vajon hányan tudják, miért és hogyan épült be a fizikai aktivitás az emberi biológiába?

Sokak számára a keresztesvirágú zöldségekből (karfiol, káposzta, kelkáposzta, brokkoli) készült ételek jelentik a legtaszítóbb ételek egy jelentős csoportját. Habár tudjuk, hogy jót tesz egészségünknek, de az a jellegzetes kesernyés íz a legtöbbünk számára kifejezetten kellemetlen. Ez különösen igaz a kisgyerekekre, amit a legtöbb szülő tanúsíthat. A brokkolitól, karfioltól, és hasonló zöldségektől való idegenkedés azonban nem csak az emberek válogatósságából fakad; ma már tudjuk, hogy többek között bizonyos genetikai tényezők is közrejátszanak az ellenszenv kialakulásában.

Klinikai vizsgálataink életében újabb mérföldkőhöz érkeztünk.2021. november 24-én megtörtént az első páciensünk randomizációja (klinikai vizsgálatba történő bevonását követően, gyógyszeres kezelését kezdtük el), a zsírmáj betegség kezelésében úttörőként! Ezáltal a világ élvonalába került a MIND Klinika, hiszen ilyen rövid idő alatt ilyen hatásfokkal nincs másik hasonló vizsgálóhely jelenleg a fenti vizsgálatban!