NASH

A nem alkoholos zsírmáj betegség (NAFLD), előfordulása világszerte növekszik. Valaha szinte korral együtt járó, jelentőség nélküli entitásnak tartották. Ma ez vezet a végstádiumú májbetegségek 30%-ához világszerte.. A májrák kialakulása mögött korábban a vírusos hepatitis vagy a túlzott alkoholfogyasztás állt, ám 2030-ra várhatóan már a NASH okozza majd az ilyen típusú daganatok nagy részét. Dr. Gelley András, a Mind Klinika hepatológus szakorvos szerint már járványról beszélhetünk. De milyen okok vezetnek a betegség kialakulásához, és milyen szerepe van ebben a bél-mikrobiomnak, a bélflóránkban élő körülbelül, 5000 féle baktériumnak, amelynek 70 százaléka egyedi, azaz csak ránk jellemző? 

A zsírmáj kialakulásban szerepet játszhatnak olyan kórképek, mint az elhízás, az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, és emelkedett lipid, különösen a triglicerid laborértékek. A zsírmáj tehát egy kezelendő, kezelhető betegség. Helyreállítható a kóros májenzim értékek, és a morfológiai elváltozások, ami megelőzi a súlyos kimenetelt. A diagnózis fájdalommentes, a legkorszerűbb ultrahang készülékek már mérni tudják mind az elzsírosodás mértékét, mind a hegesedést. Ez követhetővé és kvantifikálható teszi a betegséget és a kezelést.

Erről beszélnek szakorvosaink Dr. Gelley András és Dr. Schwab Richárd gasztroenterológus szakértők.

Hogyan előzzük meg a nem alkoholos zsírmáj kialakulását? Egészséges életmóddal, főképp növény alapú étkezéssel, egészséges zsírok fogyasztásával. Az egészséges testsúly fenntartása nagyon fontos (BMI 21 alatt) és különösen a hasi zsír csökkentése. és a napi szintű testmozgás. Ha segítségre van szükséged a helyes preventív diéta összeállításában, fordulj hozzánk! 

A proprionát az új koleszterin. A magas propionát szint együtt jár a magas inzulinszinttel, és diabétesz magas kockázatával, és az elhízással. Ez az inzulinrezisztencia, amelynek következtében a zsírlerakódás bekövetkezik, nem csak a testi szövetekben, hanem a májban is. 

Bemutatjuk betegünk történetét, akinél a májenzim értékek között voltak eltérések, köztük kiugróan magas ferritin érték. Zsolt esetében egyértelműen életmódbeli változásokra volt azonnal szükség: csökkentett szénhidrátbevitel, mozgás, és az alkohol teljes elhagyása. Hogyan együnk több zöldséget hasi problémák nélkül? Zsolttal Révész Anett, vezető dietetikus, és Dr. Schwab Richárd gasztroenterológus beszélget.

Sándort zsírmájjal diagnosztizáltuk. Betegünk problémái egy feltételezett Lyme-kór miatt hosszú antibiotikum kezelés után kezdődtek. Ezt követően emésztési problámákra, puffadásra, fáradékonyságra panaszkodott. Emellett izomgyengeség, álmatlanság, remegés voltak  a legjellemzőbb tünetei. Sándornak mikrobiom tesztet készítettünk, amely kritikusan alacsony baktérium diverzitást, és a bél áteresztő képességének nagyon erős zavarát mutatta ki. Ma már tünetmentes.

A Kossuth rádió Felfedező c. műsorában ezúttal két betegünk meséli el gyógyulásuk történetét. Andrea irritábilis bélszindrómától (IBS) szenvedett évekig, Zsuzsának pedig a nem-alkoholos zsírmáj betegség okozott kellemetlen tüneteket. Mindkettejük problémájának oka a mikrobiomban volt keresendő, és a megoldást is a célzott kezelés és a mikrobiom helyreállítása jelentette. A stúdióban Dr. Schwab Richárd, belgyógyász, gasztroenterológus és Révész Anett, dietetikus mondja el, a diagnosztika és a sikeres kezelések részleteit.

Hogyan okoznak a bélben élő baktériumok alattomosan zsírmájat, úgy, hogy a beteg alkoholt sem fogyaszt? Ennek magyarázatát ebben a videóban nézhetik meg, Dr Gelley András és Dr. Schwab Richárd előadásában. 

A nem alkoholos zsírmáj járványszerű terjedése nem független az elhízás és metabolikus betegségek elmúlt évtizedekben tapasztalt szomorú térhódításától a fejlett világban. A mikrobiomkutatás új távlatokat nyitott a patomechanizmus megértésében és a progresszióval fenyegető formák felismerésében. Ebben kulcsszerepet játszik a bélflóra összetételének és funkciójának változásával járó gyulladás és az intesztinális barrier sérülése, amelyek célzott helyreállítása hozzájárulhat a betegség sikeres kezeléséhez és a progresszió megelőzéséhez.

A Mind Klinika munkatársai által írt tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy a humán mikrobiomnak milyen kóroki szerepe van a kettes típusú diabétesz és annak szövődménybetegségei, mint a zsírmáj kialakulásában. A humán mikrobiomra vonatkozó kutatás forradalmasítani látszik sok gyulladásos és anyagcsere-betegség kialakulásával kapcsolatos ismereteinket. Ennek klinikai jelentősége, hogy oki megelőzést tehet lehetővé a 2-es típusú diabétesz kialakulása szempontjából nagy kockázati csoportba tartozó betegek esetében. A kóroki szemlélet ugyanakkor a szövődmények szempontjából fontos társbetegségek azonosítása révén összeköti ezeknek a kezelését, és az életmódorvoslásnak minden eddiginél nagyobb teret biztosít. Ide tartozik az elhízás, a nem alkoholos zsírmáj, a hypertonia, az irritábilis bél szindróma egyes formái, illetve a perifériás neuropathiák. A közlemény célja a fenti kórállapotok kapcsolatának megvilágítása a humán mikrobiom kutatás legújabb eredményeinek fényében, a legfontosabb szakirodalmi referenciák felhasználásával. A személyre szabott prevenció, táplálásterápia, illetve kezeléstervezés vonatkozásában a patogenezis kulcsa a mikrobiom diverzitása (fajgazdagsága), illetve ennek sérülései, az ennek nyomán kialakult patogén dysbiosisok formái és ennek mértéke, illetve elsősorban az intestinalis és egyéb biológiai barrierek állapota, ezek sérülései. Ma úgy tűnik, hogy a környezeti tényezők kóroki hatásának első számú mediátora a humán mikrobiom, és a fent említett betegségek kialakulásában az örökletes tényezőknek kisebb (5% alatti) szerepe van.