Szakmai fórum

A bél mikrobiom előrejelzheti a methothrexát terápia hatékonyságát rheumatoid arthritisben

Egy friss kutatás szerint a bél mikrobiom összetétele alapján képesek lehetünk prognosztizálni az orális methothrexát terápia (MTX) hatékonyságát újonnan kialakuló rheumatoid arthritises (RA) betegek esetében. Az eredmények az Arthritis & Rheumatology folyóiratban kerülnek publikálásra.

Bár a közelmúltban számos hatékony terápiát fejlesztettek ki, a reumatológia területén jelenleg hiányoznak azok az eszközök, amelyek a korai döntéshozatalban segítik a klinikusokat a legmegfelelőbb gyógyszeres terápia kiválasztásában. Ráadásul RA esetében a korábbi, klinikai-farmakogenetikai jellemzőkön alapuló modelleket nem sikerült validálni az MTX hatékonyságának előrejelzésében. Következésképpen az újonnan kialakuló RA klinikai ellátásának jelenlegi protokollja az MTX kezelés megkezdése, annak ellenére, hogy a betegek kb. 50%-ánál nem érhető el megfelelő javulás a gyógyszer hatására.

Erre a problémára kereste a megoldást a vizsgálatot végző spanyol kutatócsoport, akik célul tűzték ki, egy olyan prognosztikai mutató meghatározását, mely előre jelezheti a MTX-ra való egyéni választ, vagy annak hiányát. A kutatók ebben kulcsszerepet tulajdonítanak a bél mikrobiomnak és annak összetételének. Jelen tanulmányban arra keresték a választ, hogy az egyének közötti mikrobiom szintű eltérések összefüggésben állnak-e a MTX terápia hatékonyságával újonnan kialakuló RA betegek esetében

A 16S rRNS gén és a metagenom szekvenálás technológiák kombinációját felhasználva a kutatócsoport először írta le, hogy a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt a mikrobiom állapota előre jelezheti az orális MTX terápiára adott választ az újonnan kialakuló RA-betegek egy csoportjában. A kutatásba 26 fő újonnan diagnosztizált RA beteget vontak be, valamint az eredményeket egy további független kohorsz csoportban validálták (n = 21). A kutatók megállapították, hogy a bakteriális diverzitás egyértelműen eltér az MTX kezelésre reagáló, illetve nem reagáló betegek között. Ezen felül, bár magasabb rendszertani szinteken találtak eltéréseket a két csoport között, alacsonyabb taxonómiai szinteken nem kaptak erre vonatkozó egyértelmű eredményeket.  Mindez azt sugallja, hogy a mikrobák funkciója a terápiás válaszban inkább csoportszinten befolyásoló, nem pedig az egyes fajok szintjén. Ezzel összhangban, metagenomikus szekvenálással és gépi tanulási technika almalkazásával felállítható egy mikrobiom alapú modell, mely segítségével lehetővé válik a klinikai válasz hatékonyabb előrejelzése. 

Ezek az eredmények megnyitják a lehetőséget különböző mikrobiom-moduláló stratégiák megtervezésére és alkalmazására a MTX terápia bevezetésekor, a hatóanyag felszívódásának, ezáltal pedig hatékonyságának javítására, illetve a klinikai döntéshozatal támogatására. 

Összefoglalva elmondható, hogy a mikrobiom, mint lehetséges prognosztikai eszköz, a jövőben kulcsszerepet játszhat a RA betegek terápiájának tervezésében. 

Forrás:https://onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.1002/art.41622