A bélmikrobióta és a gyógyszerek közötti kölcsönhatások vizsgálata révén világossá vált, hogy a bélflóránk hatással van számos gyógyszerkészítmény hatékonyságára vagy mellékhatásaira, és ezáltal hozzájárul a gyógyszerekre adott egyéni válasz kialakulásához. A bélmikrobióta megváltoztathatja a gyógyszerre adott reakciókat azáltal, hogy bioaktív bakteriális metabolitokat termel, amelyek felszívódhatnak, és a keringésbe valamint perifériás szövetekbe jutva módosíthatják a gyógyszerek által kiváltott válaszreakciókat.

Több évtizede a szomatikus mutáció elmélet (SMT) volt a domináns paradigma a rákkutatásban, ami ahhoz az általános állásponthoz vezetett, hogy a daganatok alapvetően genetikai betegségek. A legújabb felfedezések azonban azt mutatják, hogy a normális szomatikus sejtekben is gyakoriak a mutációk, beleértve az „onkogén” mutációkat is, ami arra utal, hogy a mutációk ugyan hozzájárulhatnak, de önmagukban nem elegendőek a daganat kialakulásához.

SOKAKAT ÉRINTŐ PROBLÉMA
A tavalyi lezárások alatt, dr. Schwab Richárd - belgyógyász, gasztroenterológus-, az IBD (Gyulladásos bélbetegségek) világnapja alkalmából egy ZOOM videóban beszélt arról, hogy a mikrobiom kutatások során fény derült arra is, hogy a colitis ulcerosával, Crohn betegséggel vagy IBS-sel kezelt páciensek esetében, maga a gyógyszeres kezelés miatt is kialakulhat mikrobiom sérülés, mely teljes remisszióban lévő betegeknél is okozhat IBS szerű tüneteket. Ilyen esetekben az életmódváltás, a táplálkozás segíthet a páciensnek. Magát az alapbetegséget nem gyógyítja meg, annak kezelését folytatni kell, de a tünetek a bélflóra helyreállításával enyhülhetnek vagy megszűnhetnek.  

Egy friss kutatás szerint a bél mikrobiom összetétele alapján képesek lehetünk prognosztizálni az orális methothrexát terápia (MTX) hatékonyságát újonnan kialakuló rheumatoid arthritises (RA) betegek esetében. Az eredmények az Arthritis & Rheumatology folyóiratban kerülnek publikálásra.

Az amerikai Oregoni Állami Egyetem kutatói vizsgálataik során azt találták, hogy néhány, a bél mikrobiom részét képező mikroorganizmus kulcsszerepet játszhat a 2-es típusú cukorbetegség patomechanizmusában, ezáltal utat nyitva e súlyos anyagcsere-betegség lehetséges probiotikus kezelése terén.

Az elhízás előfordulásának növekedése komoly gazdasági és egészségügyi terhet ró az érintett személyre és a társadalomra egyaránt. A túlsúly és az elhízás (obesitás) egyik lényegi rizikófaktora a metabolikus szindróma kialakulásának, nemcsak növeli ezen több szervrendszert érintő betegségcsoport kialakulásának kockázatát, de a lefolyását is súlyosbítja.

A már közel egy éve tartó koronavírus-járvány árnyékában egyre nagyobb hangsúlyt kap az immunrendszer működésének megértése. Egy védőoltás kifejlesztésének az alapja az immunrendszer működésének és a szabályozásának alapos ismerete. A védőoltások fejlesztése során a tudomány jelenleg állati modellek vizsgálatával alapozza meg a kutatásokat a fejlesztés korai szakaszaiban. Ezek a kutatások az emberi élet védelmét szolgálják, de sajnos az állatmodellen elért sikerek nem mindig eredményeznek az emberi szervezetben is  hatékony megoldást. A Science új, áttekintő tanulmányában bemutatják, hogy mik lehetnek az állati modellek alkalmazásának gyenge pontjai, továbbá milyen technikai fejlesztések állnak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik az emberi immunrendszer rendszerszintű vizsgálatát, így segítve elő a kutatások biztonságosabbá és hatékonyabbá tételét. A publikáció szerzői többek között kitérnek arra is, milyen szerepet tölt be a humán mikrobiom a vakcina által kiváltott immunválasz kialakulásában.

A savcsökkentők – köztük a protonpumpa-gátlók (PPI) és hisztamin H2-receptor blokkolók  (H2RA) − az egyik legszélesebb körben alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak az Egyesült Államokban és más országokban is. Ezeket a hatóanyagokat elsősorban a savas refluxban vagy fekélybetegségben szenvedő betegeknél, a gyomorsav semlegesítésére alkalmazzák. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy összefüggés mutatkozik a PPI használata és a gyomor-bélrendszeri fertőzések megnövekedett esélye között.

A cukorbetegség a leggyakoribb anyagcsere-betegség a világon, és mivel szövődményei révén nagyban rontja a betegek életminőségét, a betegség jelentősége globális szinten felbecsülhetetlen. Az életkor előrehaladtával a 2-es típusú cukorbetegség esetén 60%-kal megnövekszik a demencia kialakulásának esélye, amely egyaránt érinti a gondolkodást, a viselkedést, és alapvetően kihat a mindennapi teendők ellátására, valamint az önálló életvitel fenntartására is.

A bélmikrobióta vizsgálatát célzó kutatások rohamosan bővülnek, ami olyan mennyiségű adat keletkezésével jár, melyben egyre nehezebb eligazodni. Mindez hasznos és szükséges is a tudomány előrehaladásához, de nagyban megnehezíti az adatok felhasználását, gyakorlati alkalmazását. A Nature közelmúltban publikált cikkében bemutatásra került egy új biológiai index, amely összefoglalja egyes baktériumfajok eddig publikált pozitív és negatív hatásait, illetve segít kimutatni, hogy egy vizsgált személy szenved-e bizonyos krónikus betegségekben.

Az elmúlt időben egyre több eredmény lát napvilágot, amelyben a humán mikrobiom szerepét tárják fel a daganatok kialakulásával és lefolyásával kapcsolatban. Mára már ismertek a mikrobiommal összefüggő, egészséget védő, illetve a rákkeltő vagy proliferációt kiváltó mechanizmusok. Ezek az ismeretek megnyitják az utat az új diagnosztikai eljárások felé is. (Korábbi cikkünk: http://www.mind.hu/hu/szakmai-forum/fusobacterium-nucleatum-mint-lokalisan-elorehaladott-vegbelrak-larc-biomarker

Bizonyított, hogy a mikrobióta nemcsak az egészség megőrzésében játszik fontos szerepet, hanem hozzájárulhat a különbőző betegségek – köztük a rák – kialakulásában is. Újabban az is nyilvánvalóvá vált, hogy a mikrobióta befolyásolhatja azt, ahogyan a rákos betegek reagálnak bizonyos kezelésekre. Ezen mikroorganizmusok megértése hatalmas kihívást jelent.

Ha a klímaváltozásra gondolunk, leginkább a természetre gyakorolt negatív hatása jut eszünkbe. Valószínűleg már sokszor hallottuk, hogy a globális felmelegedés tengerszint emelkedést és szélsőséges időjárási viszonyokat okozhat a következő évtizedekben. Ugyanakkor egy frissen publikált kutatásban arról olvashatunk, hogy mindez milyen hatással lehet egészségünkre a közeljövőben.