Mozgás
A mindennapi testmozgás és az egészség kapcsolata: mik a legfontosabb szempontok a sportolás tervezésekor?
A mozgásszegény életmód a COVID-19 járvány előtt is kiemelt népegészségügyi probléma volt. Az életmód programoknak mindig is fontos részét képezte a rendszeres testmozgás. Azonban a jelen járványhelyzetben az otthoni munkavégzéssel, online oktatással és a szabadidős sportolás lehetőségeinek korlátozásával még nagyobb hangsúlyt kap a rendszeres testmozgás beiktatása a mindennapjainkba. Egy, a közelmúltban publikált, az Egyesült Államokban végzett kutatás során arra a kérdésre keresték a választ, hogy a testmozgás mennyiségén túl vajon mekkora szerepe van a sportolás intenzitásának egészségünk megőrzése tekintetében.
A kutatók abból a mindenki által ismert tényből indultak ki, amelyet számtalan kutatás alátámasztott már, hogy a fizikai aktivitás pozitív élettani hatásokkal, nem fertőző betegségek kialakulásának, valamint a halálozás csökkenését vonja maga után. Ezek alapján megtervezett kutatást több mint 400 ezer fő bevonásával, 10 éven át tartó utánkövetéssel végezték, és vizsgálták, hogy a különböző időtartamú és intenzitású fizikai aktivitás, illetve a mozgásszegény életmód miként befolyásolja a halálozási rátát.
A vizsgálatot olyan felnőtteken végezték, akik képesek mérsékelt vagy nagy intenzitású fizikai aktivitásra, nincs szükségük segítségre a mindennapi életvitelük során, és a kórelőzményben nem szerepelt stroke, szív és érrendszeri megbetegedés vagy daganat.
A szabadidős sportolás felmérése során egyrészt vizsgálták, milyen rendszerességgel és milyen hosszan végeznek könnyű vagy mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást (amely enyhe izzadással, szívritmus és légzésszám emelkedéssel jár), vagy nagy intenzitású fizikai aktivitást ( jelentős izzadással, szívritmus és légzésszám emelkedéssel).
A kutatás eredményeinek kiértékelésekor azt találták, hogy azonos mennyiségű testmozgás esetén azok, akik több nagyobb intenzitású tevékenységet végeztek, azoknál alacsonyabb volt a halálozási ráta. Ez a hatás különböző szociális és demográfiai mutatók alapján történő elemzés esetén is ugyanúgy érvényesült, egyetlen kivétel a dohányzók köre, akiknél kevésbé érvényesült a jótékony hatás.
Továbbmenve, akik az azonos mennyiségű testmozgáson belül több nagyobb intenzitású sporttevékenységet végeztek, azok esetén a kardiovaszkuláris és a daganatos halálozási ráta is alacsonyabb volt.
Összehasonlíthatóság kedvéért a kutatás során azt is kimutatták, hogy nagy intenzitású fizikai aktivitás esetén fele annyi (75-149 perc) edzésidő hozott ugyanolyan csökkenést a teljes mortalitásban, mint könnyű vagy mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás esetén (heti 150-299 perc).
Célzottan vizsgálva a különböző eredetű mortalitásokat, a kardiovaszkuláris mortalitás tekintetében az optimális megosztás különböző intenzitású fizikai aktivitások között az volt, ha nagy intenzitású meghaladta a 150 perc/hét szintet, és ehhez ennél kevesebb (150 perc/hét alatti) mérsékelt intenzitású testmozgás társult. Ezzel ellentétben, a daganatos kockázatot a nagyarányú (300 perc/hét) mérsékelt intenzitású tevékenységből álló testmozgás, kiegészítve kisebb arányban (<75 perc/hét) nagy intenzitású testmozgással.
Egészségünk megőrzése szempontjából sok tényező szerepet játszik, mint a táplálkozásunk, alvás higiéniának, mentális egészségünk és a testmozgás is. A testmozgás fontossága eddig is ismert volt, azonban a kutatási eredmények alapján érdemes figyelnünk annak intenzitására is, továbbá hogy mennyi időt fordítunk sportolásra. A pandémia idején még nagyobb kihívásnak tűnhet beépíteni ezt a mindennapjainkba, azonban ne felejtsük el, hogy a döntés csak a mi kezünkben van, és a sportolás jótékony hatásának most még kiemelkedőbb jelentősége van.
Forrás: https://jamanetwork.com/journals/jamainternalmedicine/article-abstract/2772939
Wang, Y., Nie, J., Ferrari, G., Rey-Lopez, J. P., & Rezende, L. F. (2021). Association of physical activity intensity with mortality: a national cohort study of 403 681 US adults. JAMA Intern Med, 181, 203.