Az ESMO (Európai Klinikai Onkológiai Társaság) 2022. évi kongresszusán bemutatott, többféle daganatos betegség korai felismerését (multi cancer early detection = MCED) alátámasztó új vérvizsgálati adatok ugyanis jelentősen befolyásolni fogják az egészségügyi ellátás formáját.

A teljes test MRI (WB-MRI) az 1970-es években történt első bevezetése óta folyamatosan fejlődő képalkotó technika, amely egyidejűleg képes akár a test több pontján jelentkező betegségek egyidejű kimutatására. Széleskörű anatómiai lefedettsége és nagy kontrasztfelbontású képalkotása lehetővé teszi a multiszisztémás betegségek megfelelő értékelését. 

Az Európai Orvosi Onkológiai Társaság kongresszusán mutatták be azt a rákprevenciós (PrEvCan)kampányt, melynek célja, hogy a megelőzésés a korai felismerés sokkal nagyobb hangsúlyt kapjon a korábbaikhoz képest. A prognózis szerint ugyanis 2040-re 5,96 millióra nőhet a rákos megbetegedések száma, a halálozás pedig 2,91 millió főre emelkedik majd. E forgatókönyv elkerülésének egyik kulcsa a prevenció, az egészségesebb életmód terjesztése és népszerűsítése.

2021-ben 50 gyógyszert hagyott jóvá az FDA Gyógyszerértékelési és Kutatási Központja, növelve ezzel az ipar területén eddig is megfigyelhető termelékenységet. A már korábban is érzékelhető tendencia szerint, a humángenetikai bizonyítékokkal is alátámasztott cézott gyógyszerek nagyobb valószínűséggel jutnak tovább a klinikai vizsgálatok fázisain

Bizonyára Ön is tapasztalta már, hogy az egész napos „irodai” munka után hajlamosabb a lehető legegyszerűbb megoldások mellett letenni a voksát egy döntéshelyzetben. Még a profi sakkozók is elkezdenek 4-5 óra játék után olyan hibákat elkövetni, amelyeket kipihenten nem követnének el. Egy friss tanulmány most leírja mi áll ennek a hátterében.

Ismert tény, hogy a rendszeres fizikai aktivitás jelentősen hozzájárul egészségünk megőrzéséhez. Azon túl, hogy jobb életminőséget eredményez, csökkentheti több krónikus megbetegedés, köztük a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és számos rákos megbetegedés előfordulását, valamint az ezekkel összefüggő halálozást. A naponta megtett lépések száma a fizikai aktivitás egyik legegyszerűbb indikátora. Napjainkban ennek nyomon követése minden eddiginél könnyebben megvalósítható: különböző okos eszközök (pl. órák) és a mobiltelefonok is rendelkeznek erre vonatkozó funkcióval. 

Dr. Tóth Adrián, klinikánk neurológusa, még a Buffaloban volt a DENT Klinikán, amikor a migrénnel kapcsolatban nyilatkozott a 94.2 Trend FM-en. 
Marosi Viktor műsorvezetőnek elmondta, hogy a tengerentúlon hol tart a migrénkezelés, mi az amit a MIND már átvett az ott bizonyított kezelésekből.

A melanoma a bőrrák egyik típusa, amely azonban a test más szerveire is átterjedhet. Leggyakoribb jele egy új anyajegy megjelenése, de egy már meglévő anyajegy esetleges megváltozása is veszélyt jelenthet. 

A témában végzett előzetes vizsgálatok már sejtetni vélték, hogy a bélmikrobiom - mint az immunrendszer egyik fő szabályozója-, szerepet játszik az egyes betegek daganatellenes immunterápiára adott válaszában is.

Statisztikai adatok alapján, akár 24 millió amerikai is tapasztalhatott már hosszú távú COVID-tüneteket. A fertőzésen átesettek 10-30%-a számolt be legalább egy tünetről akár hat hónappal azután, hogy a vírus elhagyta a szervezetét. Egyes szakértők szerint 20-ból 1 teljesen beoltott, az Omicron variánssal megfertőződött emberből 1 válhat hosszú távon is érintetté, míg a nem beoltottak körében az előfordulási gyakoriság akár 20% is lehet.

Magyarországon a legfrissebb felmérések szerint 35-40 ezer embert érint a „reszkető bénulásnak” is nevezett Parkinson-kór. Noha a betegség a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, a korszerű kezeléseknek köszönhetően a beteg akár hosszú évekre visszakaphatja gondtalan életét.

Konkoly Ágnes írása a Nők Lapja Egészség c. magazinban.  Az interjú alanya, Dr. Tóth Adrián, a MIND Klinika neurológusa.

A nem alkoholos zsírmáj betegség - kéz a kézben járva az elhízás és a különböző anyagcsere problémák terjedésével - egyre növekvő előfordulást mutat. A mikrobiomkutatás új távlatokat nyitott a betegség hátterének megértésében, valamint a súlyosabb kockázattal bíró formák felismerésében. Ebben kulcsszerepet játszik a bélflóra összetételének és funkciójának változásával járó gyulladás és bélbarrier sérülése, amelyek célzott helyreállítása hozzájárulhat a betegség sikeres kezeléséhez és a további károsodás megelőzéséhez.

Megjelent: Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology Volume 5, Issue 3 / September 2019 

Korábbi tudományos álláspont szerint az egészséges tüdőszövet steril, mikrobamentes környezet. A molekuláris diagnosztika fejlődése azonban rámutatott arra, hogy ez nem így van. A legújabb kutatások szerint a tüdőben élő baktériumok, gombák és vírusok közössége -  az úgynevezett tüdőmikrobiom - számos légzőszervi betegséggel áll kapcsolatban. Ezek közé a betegségek közé tartozik a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az asztma és a cisztás fibrózis is. Ezenkívül a bél, a száj és a tüdő mikrobiomja is kölcsönhatásba léphetnek egymással, mely vezethet akár tüdőbetegség kialakulásához is.

Az antibiotikumok életmentő gyógyszerek, de az utóbbi években túlzott használatuk számos nehézséget okozott. A túlzott antibiotikum-használat világszerte komoly népegészségügyi probléma, mivel a baktériumtörzsek antimikrobiális rezisztenciája egyes esetekben multirezisztens fertőzésekhez is vezethet. Továbbá ezek a gyógyszerek a  mikrobiom sérüléséhez vezetnek. A bélben élő mikrobiális közösségek ökológiai egyensúlyának felborulását, amelyet diszbiózisnak nevezünk, immunológiai és anyagcsere-rendellenességek széles skálájával hozták összefüggésbe, például allergiával, autoimmunitással és elhízással.

Manapság széles körben elterjedt az univerzális "egészséges" étrend fogalma, mely olyan kollektív előnyökkel jár, amelyek minden egyénre érvényesek. Az egyes országok étrendi irányelvei a helyes táplálkozás olyan alapjainak kidolgozását tűzik ki célul, amelyeknek elméletileg mindenkire érvényesnek kell lenniük, és azonos vagy legalábbis hasonló eredményekhez kell vezetniük. Azonban egyre több, a közelmúltban megjelenő vagy épp folyamatban lévő kutatás arra utal, hogy ez az univerzális megközelítés alapvetően hibás, mivel számos létfontosságú személyes tényezőt, köztük a biomarkereket, az anyagcsere-tulajdonságokat és a genetikai hajlamokat is figyelmen kívül hagyja.

Képzeljük el: A jövőben egy kis asztali gép képes lehet arra, hogy személyre szabott egészségügyi tervet készítsen, méghozzá annak figyelembevételével, hogy egy tökéletesen kiegyensúlyozott mikrobiomot alakítson ki és tartson fenn  a bélben, a szájban és a bőrön, ezáltal pedig javítsa és fenntartsa az egészséget. A gép néhány minta alapján felméri a páciens teljes genetikai anyagát - az emberi és a mikrobiális DNS-t -, és a bioinformatika és mesterséges intelligencia segítségével az egészséges élet tökéletes receptjét adja ki, az étrendtől kezdve a táplálékkiegészítőkön át a gyógyszerekig és az életmóddal kapcsolatos tanácsokig.

200 fő, szívrohamon átesett beteg bélbaktérium összetételét mérte fel egy izraeli kutatócsoport, alig néhány órával az infarktus bekövetkezte után. Az eredményeket egészséges kontroll csoporttal hasonlították össze. Valószínűleg ez a szívbetegek mikrobiomjának eddigi legnagyobb és legmélyrehatóbb vizsgálata, mely olyan mintázatokat fedezett fel és foglalt össze, amelyek eddig nem kerültek dokumentálásra.

A közelmúltban publikáltak két tanulmányt, melyek arra az eredményre jutottak, hogy a COVID-19 fertőzés és az azt követő kognitív, azaz szellemi károsodás összefüggésbe hozhatók. Nemcsak a súlyos, de az enyhe lefolyású betegségek esetében is kimutatták az összefüggést.

Mind a cukor, mind a mesterséges édesítőszerek édes ízt váltanak ki, az állatok és az emberek mégis a cukrot részesítik előnyben. Még az ízérzékelő receptorokkal nem rendelkező egerek is meg tudják különböztetni a cukrot az édesítőszertől vagy a víztől. Hogyan lehetséges ez? Bár az édes íz érzékelése a nyelvtől függ, az ízkondicionáló tesztek azt mutatják, hogy a nyombél játszik kulcsszerepet a cukor és az édesítőszerek megkülönböztetésében.

A szklerózis multiplex (MS) a központi idegrendszer krónikus gyulladásos betegsége, amelynek etiológiája jelenleg ismeretlen. Az agy és a gerincvelő demielinizációja egy immunmediált folyamat, amelyet feltételezések szerint vírusfertőzés válhat ki. A feltételezett kórokozók közül az első számú jelölt az Epstein-Barr-vírus (EBV). Az EBV egy humán herpeszvírus, amely a fertőzést követően a B-limfocitákban látens formában perzisztál a gazdaszervezet egész élete folyamán.

A Nők Lapja Egészségben jelent meg, Hajnal Éva tollából Dia története, aki 34 évet töltött pokoli migrénes rohamok fogságában. A MIND Klinika fejfájás központjában Dr. Szatmári Szabolcs, neurológus diagnosztizálta a betegségét, térképezte fel a migrénjét kiváltó okokat és alkalmazott nála egyénre szabott kezelést. Diának azóta sem volt migrénje.

Ajánljuk ezt a cikket azoknak, akik már szinte feladták a reményt, hogy valaha megszabadulhatnak a kínzó migréntől. Az utóbbi időszakban óriási előrelépés történt a migrénterápiában, és személyre szabott kezelésekkel fantasztikus eredmények érhetők el. Erre bizonyíték Dia gyógyulása.

2019-ben globálisan több mint 2,4 millió ember halt meg az alkoholfogyasztás következményei miatt. Ez a szám az összes halálozás 4,3%-át, a 15-49 éves férfiak halálozásának pedig mintegy 12,6%-át teszi ki világszerte. Az alkohol pszichoaktív, ártalmas anyag, amely jelentős károkat okozhat az emberi szervezetben. Fogyasztása a nem fertőző betegségek, köztük a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos megbetegedések, az emésztőrendszeri betegségek, a szándékos és nem szándékos sérülések, valamint számos fertőző betegség egyik fő, elkerülhető kockázati tényezője.

Bár már jó ideje ismert tény, hogy a rostban gazdag élelmiszerek rendszeres fogyasztása csökkenti a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, de a tudósok csak nemrégiben kezdték el tisztán látni a kérdést, hogy pontosan minek is köszönhetik előnyös hatásukat az emberi egészség szempontjából.

Minél több fosszíliát fedezünk fel, annál jobban megismerjük, mennyire hasonlíthat mostani arcunk és testünk az ősemberéhez  - de mi a helyzet belül? Tudjuk, hogy bennünk, emberekben, mikroorganizmusok változatos közössége él, és mint kiderült, e tekintetben a neandervölgyiek sem különböztek tőlünk.
A Communications Biology című folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók közvetlenül összehasonlították a neandervölgyiek bélflóráját és a modern ember mikrobiomját.

Jelenleg tesztelés alatt áll az a vakcina, amely potenciálisan megelőzhetné a mellrák legagresszívabb és legrosszabb prognózisú típusát, az ún. tripla-negatív mellrákot. A vakcina kulcsfehérjéjét, amely a rákkezelés "szent grálja" lehet, a kutatók szerencsével és kitartó munkával találták meg az adatbázis elemzés és a fehérje-kutatások során. A tudósok a kutatás eredményét ahhoz hasonlították, mintha tűt találtak volna a szénakazalban.

Szinte mindenki tudja, hogy a testmozgás jót tesz az egészségünknek. Néhányan azzal is tisztában vannak, hogy miért tartja erősen az izmokat és az ízületeket, és hogyan védekezik bizonyos betegségek ellen. De vajon hányan tudják, miért és hogyan épült be a fizikai aktivitás az emberi biológiába?

Sokak számára a keresztesvirágú zöldségekből (karfiol, káposzta, kelkáposzta, brokkoli) készült ételek jelentik a legtaszítóbb ételek egy jelentős csoportját. Habár tudjuk, hogy jót tesz egészségünknek, de az a jellegzetes kesernyés íz a legtöbbünk számára kifejezetten kellemetlen. Ez különösen igaz a kisgyerekekre, amit a legtöbb szülő tanúsíthat. A brokkolitól, karfioltól, és hasonló zöldségektől való idegenkedés azonban nem csak az emberek válogatósságából fakad; ma már tudjuk, hogy többek között bizonyos genetikai tényezők is közrejátszanak az ellenszenv kialakulásában.

Klinikai vizsgálataink életében újabb mérföldkőhöz érkeztünk.2021. november 24-én megtörtént az első páciensünk randomizációja (klinikai vizsgálatba történő bevonását követően, gyógyszeres kezelését kezdtük el), a zsírmáj betegség kezelésében úttörőként! Ezáltal a világ élvonalába került a MIND Klinika, hiszen ilyen rövid idő alatt ilyen hatásfokkal nincs másik hasonló vizsgálóhely jelenleg a fenti vizsgálatban!

Az egyes típusú cukorbetegség a leggyakoribb autoimmun betegség gyermekkorban. Legújabb kutatási eredmények azt sugallják, hogy azoknál az újszülötteknél, akiknél a  mikrobiom egyensúlya felborult az antibiotikum kezelésnek köszönhetően, az egyes típusú cukorbetegség kockázata megemelkedett, és az édesanya széklet mikrobiótájának átültetése segíthet visszafordítani ezt az állapotot. A tanulmány, amely egerek genetikai elemzésével készült, a Cell Host & Microbe című folyóiratban jelent meg.

Az Imperial College London által vezetett nemzetközi kutatócsoport szerint az alkoholfogyasztás több rákos megbetegedéssel is összefüggésbe hozható, köztük a fej-, nyaki - száj-, garat- és gégerákkal, valamint a  nyelőcső- és vastagbéldaganattal, a szélesebb körben ismert mell- és májrákkal való összefüggés mellett.

Egy közelmúltban publikált tanulmány adatai szerint kutatók megállapították, hogy egérmodellen vizsgálva az edzést követő izomnövekedésben az ép mikrobiom is kulcsszerepet játszik. A tanulmány a The Journal of Physiology című folyóiratban került publikálásra.

A légutakon keresztül bejutó vírusok, baktériumok és más kórokozók elleni védekezésben általában első vonalbeli védelemnek tekintjük az orrgarati mikrobiótát. A SARS-CoV-2 vírus emberek millióinak megfertőződését okozta, esetenként súlyos, életveszélyes állapotot eredményezve. Ugyanakkor mindmáig keveset tudunk arról, mely tényezők határozzák meg, hogy milyen súlyos tünetek alakulnak ki.

A zsírmáj egyre gyakoribb jelenség, sokan mégsem veszik komolyan. Pedig az elhízással kapcsolatban megjelenő zsírmáj, illetve ennek súlyos gyulladásba progrediáló formája, a NASH szindroma, a máj kötőszövetes átépülésének (cirrhosis), ill. a májdaganatnak közvetlen előfutára.

Mit tehetünk? A probléma, illetve annak megoldása ezúttal is a bélrendszerben keresendő.

Dr Schwab Richárd írása olvasható lentebb vagy a teljes MAKRO újság A nagy zabálás címmel megvásárolható sok érdekes cikkel az alábbi linken is:

https://kor.444.hu/shop/show/22?code=Makro_3

Ha 20 évvel ezelőtt megkérdezték volna bármelyik idegtudományi szakértőt, hogy a bélbaktériumok lelassíthatják-e egy nehezen kezelhető idegrendszeri betegség progresszióját, szinte biztos, hogy azonnal elvetették volna a lehetőséget. A bél-agy tengely révén kialakult kapcsolat azonban az utóbbi évtized egyik legfontosabb idegtudományi felfedezésévé vált, és igazi paradigmaváltást jelenthet. Mára ugyanis világossá vált, hogy az olyan rendellenességek esetében, amelyekben az agy vagy annak idegi kapcsolatai fokozatosan károsodnak, érdemes felvetni annak lehetőségét, hogy a bél mikrobiom terén is keressük a kiváltó okokat.

A Grail Inc. 2021. júniusában vezette be az Egyesült Államokban a Galleri daganat diagnosztikai tesztet. Sok év fejlesztés és több milliárd dolláros tőkebefektetés eredménye ez a teszt, amelynek célja, hogy egyetlen vérmintából akár 50 különböző daganatos megbetegedés felismerését, valamint azok szöveti/szervi kiindulási pontjának feltárását segítse.

Köztudott, hogy a nyugati étrend magas telített zsír- és cukortartalmú, ezzel szemben jellemzően alacsony növényi rostbevitellel jár.  Napjainkban azonban már egyre több bizonyíték áll rendelkezésre, ami igazolja, hogy ez az étrend nem egyezik az egészséges bélflóra preferenciáival.

C. Ronaldo egyértelműen állást foglalt a vízfogyasztás mellett a cukrozott üdítőkkel szemben a tegnapi EURO2020 sajtótájékoztatón.

Noha a bél mikrobiom az egészségi állapot számos vonatkozásában szerepet játszik, a sportteljesítménnyel való kapcsolata egy kevésbé kutatott területnek számít.  Ezt a kapcsolatot vizsgáló kutatások száma az elmúlt évtizedben dinamikusan növekszik, az ezzel párhuzamos technológiai fejlődés pedig lehetővé tesztte, hogy a kutatók ne csak a mikrobiom összetételét vizsgálják, hanem annak működését is.

A nem-alkoholos zsírmáj betegségben (NAFLD), valamint a nem-alkoholos steatohepatitisben (NASH) szenvedő betegek terápiájának egyik alapvető pillére a túlsúly mozgással és diétával történő kezelése. A kávé, mely közkedvelt italként sokunk mindennapi rutinjának a része, új szerepet kaphat ebben. Egy új tudományos ajánlás szerint ugyanis napi egy-két csésze kávé elfogyasztása jótékony hatással bírhat.

Milyen szempontokat kell mérlegelni a választáskor és hogyan vélekednek a szakértők a kérdésről? Cikkünkből kiderül!
A szacharin - az első mesterséges édesítőszer - véletlenül került felfedezésre, amikor Ira Remsen professzor 1879-ben a Johns Hopkins Egyetemen egy édes anyagot fedezett fel a kezén, miután a laboratóriumban különböző vegyszerekkel kísérletezett. A szacharin igen hamar rendkívül népszerűvé vált, főleg alacsony árának köszönhetően...

Migraine affects more than a billion adultsworldwide, making it the third most frequent disease in the world. Besides a heavy headache, the symptoms of migraine also include nausea, mood changes, sensitivity to lights and sounds, as well as visual and auditory hallucination. Patients suffering from migraine often report that hormonal and weather changes, sleep disorder, stress, certain medications, or certain foods and beverages cause a migraine attack. However, up to now, few studies have examined the immediate effects of the previously listed causes.

A migrén több mint egymilliárd felnőttet érint világszerte, ezáltal a harmadik leggyakoribb betegség a világon. A migrén tünetei lehetnek a súlyos fejfájás mellett hányinger, hangulatváltozások, fény- és hangérzékenység, valamint a vizuális és hallási hallucinációk egyaránt. A migrénben szenvedő betegek gyakran számolnak be arról, hogy az időjárási és hormonális változások, az alvászavar, a stressz, egyes gyógyszerek, valamint bizonyos ételek vagy italok migrénes rohamokat válthatnak ki náluk. Mindeddig azonban még kevés tanulmány vizsgálta előbbi kiváltó tényezők azonnali hatásait.

A rákellenes immunterápia egy váratlan, új irányvonala lehet a tumorsejtekben található baktériumok felhasználhatósága. A Nature című tudományos lapban megjelent új tanulmányt a Weizmann Tudományos Intézet kutatói és munkatársaik publikálták. Felfedezték, hogy az immunrendszer észleli ezeket a baktériumokat, valamint bebizonyították, hogy képesek lehetnek az immunreakció kiváltására a tumor ellen. A tanulmány egyik jelentősége, hogy segíthet tisztázni az immunterápia és a bél mikrobiom közötti kapcsolatot, választ adva a korábbi kutatások eredményeire, miszerint a mikrobiom befolyásolja az immunterápia sikerességét.

A sportolók teljesítményorientált táplálkozása számos következménnyel jár, de arról keveset tudunk, hogy olyan maradandó sérüléseket okozhat a bélflórát alkotó baktériumok biodiverzitásában, amely egyrészt rövidtávon növelheti a sportsérülések kockázatát, hosszú távon pedig megnövekedett kardiovaszkuláris és daganatos kockázatot eredményezhet.

Kefir, kimchi, kombucha - a K betűs triumvirátus, ha úgy tetszik. Ezek közül az egyre divatosabbá váló élelmiszerek közül sokak számára talán csak az első ismerős, és legtöbbjük valószínűleg ezt sem fogyasztja rendszeresen. A szakértők szerint azonban érdemes lenne: az ilyen erjesztett, vagy -ahogy napjainkban egyre gyakrabban emlegetjük őket- fermentált ételek ugyanis jelentősen hozzájárulnak a bélrendszer, valamint az ott élő baktériumközösség megfelelő működéséhez.

A bélflóráról tudjuk, hogy a test szerves alkotóeleme, de jelentősége az emberi öregedésben még vizsgálatok tárgyát képezi. Az Institute for Systems Biology kutatóinak friss tanulmánya, mely a Nature Metabolism-ban került publikálásra, különféle mikrobiom-mintázatokat azonosított, amelyek egészséges vagy nem egészséges öregedési folyamatokkal társulnak. Ennek segítségével akár a várható élettartam is megjósolhatóvá válik az idősebb populációban.

A migrén több mint egymilliárd felnőttet érint világszerte, ezáltal a harmadik leggyakoribb betegség a világon. A migrén tünetei lehetnek a súlyos fejfájás mellett hányinger, hangulatváltozások, fény- és hangérzékenység, valamint a vizuális és hallási hallucinációk egyaránt. A migrénben szenvedő betegek gyakran számolnak be arról, hogy az időjárási és hormonális változások, az alvászavar, a stressz, egyes gyógyszerek, valamint bizonyos ételek vagy italok migrénes rohamokat válthatnak ki náluk. Mindeddig azonban még kevés tanulmány vizsgálta előbbi kiváltó tényezők azonnali hatásait.

A mikrobiomunk sok szálon összefonódik egészségünkkel. Ha kellően sokszínű és megfelelő összetételű, akkor baktériumaink a szervezetünkkel kiegyensúlyozott kapcsolatban, szimbiózisban élnek, sőt még védelmet is nyújtanak azáltal, hogy a tápanyagokért versengenek patogén mikroorganizmusokkal, illetve stimulálják immunrendszerünk.

Egy, a közelmúltban publikált tudományos közlemény eredményei alapján a magas cukortartalmú étrend egerekben növelte a vastagbélgyulladás, a gyulladásos bélbetegség (IBD) egy formájának kockázatát. A folyamat hátterében a belekben a baktériumflóra megváltozását írták le, amely közvetlenül a bélhámsejteket védő nyálkaréteg károsodását eredményezi.

Nemrégiben publikálták a San-Diegoi Egyetem kutatásának eredményét, mely rávilágít arra, hogy nem az számít, hogy mennyi D-vitamint juttatunk be a szervezetünkbe. Sokkal fontosabb, hogy az inaktív prekurzort - mely a vitamin szervezetben raktározott formája - milyen mértékben vagyunk képesek metabolizálni aktív D-vitaminná. Ebben a folyamatban pedig fontos szerep jut az egészséges bélflórának, ugyanis a mikrobiomok sokfélesége a D-vitamin aktív formájával szoros összefüggést mutat. A 25 000 fővel végzett klinikai vizsgálat részleteit legfrissebb bejegyzésünkben adjuk közre.

Egy frissen kiadott publikáció az agy és a gondolkodási funkciók folyamatos hanyatlásával kapcsolatos tünetcsoport, más néven demencia, és a bél mikrobiom kapcsolatára talált bizonyítékot. A kutatás a gyulladásos bélbetegségek (IBD) és a demencia előfordulását vizsgálta 45 év feletti populációban. Az eredmények szerint az IBD-s betegeknél a demencia esélyei jelentősen megemelkedtek, ebben a csoportban az emberek 5,5%-a esetén alakult ki a kognitív funkciók hanyatlása, amíg az egészséges kontrol populációban csupán 1,4%-ban. A demencia különböző klinikai manifesztációin belül, az Alzheimer-kór előfordulásának gyakorisága jelentősen megnövekedett a betegcsoportban.

Az alkoholizmus világszerte és Magyarországon is a leggyakoribb függőség, melyre azonban a tüneti kezelésen és pszichológiai támogatáson kívül nincs más terápiás lehetőség. Egy újonnan publikált kutatásban ugyanakkor leírták, hogy a székletátültetés rövid időre csökkenti az alkohol utáni vágyódást, ezzel megkönnyítve a leszokás folyamatát.