A rákellenes immunterápia egy váratlan, új irányvonala lehet a tumorsejtekben található baktériumok felhasználhatósága. A Nature című tudományos lapban megjelent új tanulmányt a Weizmann Tudományos Intézet kutatói és munkatársaik publikálták. Felfedezték, hogy az immunrendszer észleli ezeket a baktériumokat, valamint bebizonyították, hogy képesek lehetnek az immunreakció kiváltására a tumor ellen. A tanulmány egyik jelentősége, hogy segíthet tisztázni az immunterápia és a bél mikrobiom közötti kapcsolatot, választ adva a korábbi kutatások eredményeire, miszerint a mikrobiom befolyásolja az immunterápia sikerességét.

A sportolók teljesítményorientált táplálkozása számos következménnyel jár, de arról keveset tudunk, hogy olyan maradandó sérüléseket okozhat a bélflórát alkotó baktériumok biodiverzitásában, amely egyrészt rövidtávon növelheti a sportsérülések kockázatát, hosszú távon pedig megnövekedett kardiovaszkuláris és daganatos kockázatot eredményezhet.

Kefir, kimchi, kombucha - a K betűs triumvirátus, ha úgy tetszik. Ezek közül az egyre divatosabbá váló élelmiszerek közül sokak számára talán csak az első ismerős, és legtöbbjük valószínűleg ezt sem fogyasztja rendszeresen. A szakértők szerint azonban érdemes lenne: az ilyen erjesztett, vagy -ahogy napjainkban egyre gyakrabban emlegetjük őket- fermentált ételek ugyanis jelentősen hozzájárulnak a bélrendszer, valamint az ott élő baktériumközösség megfelelő működéséhez.

A bélflóráról tudjuk, hogy a test szerves alkotóeleme, de jelentősége az emberi öregedésben még vizsgálatok tárgyát képezi. Az Institute for Systems Biology kutatóinak friss tanulmánya, mely a Nature Metabolism-ban került publikálásra, különféle mikrobiom-mintázatokat azonosított, amelyek egészséges vagy nem egészséges öregedési folyamatokkal társulnak. Ennek segítségével akár a várható élettartam is megjósolhatóvá válik az idősebb populációban.

A migrén több mint egymilliárd felnőttet érint világszerte, ezáltal a harmadik leggyakoribb betegség a világon. A migrén tünetei lehetnek a súlyos fejfájás mellett hányinger, hangulatváltozások, fény- és hangérzékenység, valamint a vizuális és hallási hallucinációk egyaránt. A migrénben szenvedő betegek gyakran számolnak be arról, hogy az időjárási és hormonális változások, az alvászavar, a stressz, egyes gyógyszerek, valamint bizonyos ételek vagy italok migrénes rohamokat válthatnak ki náluk. Mindeddig azonban még kevés tanulmány vizsgálta előbbi kiváltó tényezők azonnali hatásait.

A mikrobiomunk sok szálon összefonódik egészségünkkel. Ha kellően sokszínű és megfelelő összetételű, akkor baktériumaink a szervezetünkkel kiegyensúlyozott kapcsolatban, szimbiózisban élnek, sőt még védelmet is nyújtanak azáltal, hogy a tápanyagokért versengenek patogén mikroorganizmusokkal, illetve stimulálják immunrendszerünk.

Egy, a közelmúltban publikált tudományos közlemény eredményei alapján a magas cukortartalmú étrend egerekben növelte a vastagbélgyulladás, a gyulladásos bélbetegség (IBD) egy formájának kockázatát. A folyamat hátterében a belekben a baktériumflóra megváltozását írták le, amely közvetlenül a bélhámsejteket védő nyálkaréteg károsodását eredményezi.

Nemrégiben publikálták a San-Diegoi Egyetem kutatásának eredményét, mely rávilágít arra, hogy nem az számít, hogy mennyi D-vitamint juttatunk be a szervezetünkbe. Sokkal fontosabb, hogy az inaktív prekurzort - mely a vitamin szervezetben raktározott formája - milyen mértékben vagyunk képesek metabolizálni aktív D-vitaminná. Ebben a folyamatban pedig fontos szerep jut az egészséges bélflórának, ugyanis a mikrobiomok sokfélesége a D-vitamin aktív formájával szoros összefüggést mutat. A 25 000 fővel végzett klinikai vizsgálat részleteit legfrissebb bejegyzésünkben adjuk közre.

Egy frissen kiadott publikáció az agy és a gondolkodási funkciók folyamatos hanyatlásával kapcsolatos tünetcsoport, más néven demencia, és a bél mikrobiom kapcsolatára talált bizonyítékot. A kutatás a gyulladásos bélbetegségek (IBD) és a demencia előfordulását vizsgálta 45 év feletti populációban. Az eredmények szerint az IBD-s betegeknél a demencia esélyei jelentősen megemelkedtek, ebben a csoportban az emberek 5,5%-a esetén alakult ki a kognitív funkciók hanyatlása, amíg az egészséges kontrol populációban csupán 1,4%-ban. A demencia különböző klinikai manifesztációin belül, az Alzheimer-kór előfordulásának gyakorisága jelentősen megnövekedett a betegcsoportban.

Az alkoholizmus világszerte és Magyarországon is a leggyakoribb függőség, melyre azonban a tüneti kezelésen és pszichológiai támogatáson kívül nincs más terápiás lehetőség. Egy újonnan publikált kutatásban ugyanakkor leírták, hogy a székletátültetés rövid időre csökkenti az alkohol utáni vágyódást, ezzel megkönnyítve a leszokás folyamatát.