Cikkek
A székletátültetés csökkentheti az alkohol utáni vágyódást
Az alkoholizmus világszerte és Magyarországon is a leggyakoribb függőség, melyre azonban a tüneti kezelésen és pszichológiai támogatáson kívül nincs más terápiás lehetőség. Egy újonnan publikált kutatásban ugyanakkor leírták, hogy a székletátültetés rövid időre csökkenti az alkohol utáni vágyódást, ezzel megkönnyítve a leszokás folyamatát.
A kutatást olyan pácienseken végezték, akik alkoholhoz köthető májbetegségben (cirrózis) szenvedtek, és ezért az absztinencia elrérése életmentő jelentőségű volt. Az ilyen betegek már mind átestek gyógyszeres kezelésen és pszichoterápián, sikertelenül. A sikertelenség a motiváció elvesztését eredményezte, ezért voltak ideális jelöltek a kutatásban tesztelt eljárásra.
A jelenlegi kutatást húsz, átlag 65 éves férfin végezték, rendkívül ígéretes eredményekkel. A székletátültetés során komoly szűrővizsgálatok során átesett donortól kapott mintát juttatnak a recipiens bélrendszerébe, így módosítva a recipiens intesztinális mikrobiom összetételét. A kontroll csoport placebo kezelést kapott. A transzplantációt követően harminc napon keresztül figyelték a vizsgált személyeket. Már 15 nap után szignifikáns javulást észleltek a kezelésnek köszönhetően, a kezelt csoportban jelentősen kisebb mértékben kívánták az alkoholt, mint a kontroll csoportban (90% vs 30%). Egy hónap elteltével pedig csökkent az etil-glükuronid szint a vizeletmintában, ami jól tükrözi a illető alkoholfogyasztását. Mindezeken túl, a székletmintákból kimutatták, hogy jelentős emelkedés történt a baktériumok diverzitásában, ami az egészséges állapot egyik mérőszáma. A hosszabb távú hatásokról nem tudunk, mivel a kutatásban csak 30 napig tartott az utánkövetés.
A alkoholfogyasztás negatívan befolyásolja a bél mikorbiomot, és hosszabb távon, a fogyasztás mértékétől és rendszerességétől függően, súlyosabb következményekkel is járhat, mint például a májzsugor. A bélbaktériumok és az idegrendszer szövevényes kapcsolati rendszerére a szakirodalomban bél-agy tengelyként hivatkoznak. A kölcsönhatásoknak ezen hálózatára egyre nagyobb figyelem irányul, ezen belül arra is, hogy a viselkedésünket, ezen belül egyes ételek, italok vagy élvezeti szerek iránti vágyódásunkat hogyan befolyásolhatják a bélbaktériumonk. Ennek fényében a fenti eredmények nem csak az alkoholfüggőség kezelése terén jelentenek áttörést, hanem újabb bizonyítékot szolgáltatnak, hogy mikrobiomunk milyen jelentős hatással lehet szervezetünk működésére.
Az intesztinális mikrobiom a széklettranszplantáció mellett természetesen egyéb úton is módosítható, diétás és életmódváltással, pre- és probotikumok fogyasztásával. Ennek megfelelően az itt bemutatott eredmények nem jelentik azt, hogy a széklettranszplantáció az alkoholizmus terápiás megoldásává kellene válnia, hanem arra hívják fel a figyelmet, hogy az intesztinális mikrobiom helyreállítása ennek a betegségnek a kezelésében is jelentős szerepet játszik.
Forrás: https://www.medscape.com/viewarticle/936510?nlid=1...